Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1432 KISS DAVID küjük szellemében, a társadalom nyugalmát védve teljesítették szolgálatukat. Számítunk arra, hogy az MSZMP-tag munkásőrök nagy többsége megerősíti tagsági viszonyát a Magyar Szocialista Pártban. 2. A Magyar Szocialista Párt szerint elfogadhatatlan és a demokratikus jogállamba való békés átmenettel összeegyeztethetetlen, ha a testület tagjait eddigi tevékenységük miatt bármilyen politikai vagy egyéb támadás éri. 3. A Magyar Szocialista Párt támogatja a kormány elgondolását, miszerint a politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevők képviselőivel konzultálva, a polgári védelem és katasztrófa-elhárítás igényeit és követelményeit figyelembe véve kidolgozza egy új, nem fegyveres, önkéntes és pártsemleges testület felállításának alapelveit s az átalakulás módját. Ez az új testület a honvédelem integrált rendszerében, állami irányítással végzi feladatait. Pártunk a továbbiakban nem ad munkásőri feladatra pártmegbízatást. 4. A párt szükségesnek tartja, hogy az új testület működését törvény szabályozza. A törvénynek többek közt ki kell mondania az önkéntesség és a pártsemlegesség elvét, az alkotmányra történő eskütételt és azt, hogy a szervezetet nem lehet belső karhatalmi feladatokra felhasználni. ”159 A forrással kapcsolatban a következőket mindenképpen ki kell emelni. Az első pont szerint az új pártban is számítottak a részvételükre. Ez azért sem lehetett mindegy, mivel láthattuk, a pártagság jelentős részét tették ki. A dokumentum harmadik pontjában az „átalakítás” szó látható, — ez jól kapcsolódik az MT október 4-i ülésén elfogadottakhoz — szó sincs a jogutód nélküli megszűnésről. Az mindenképpen pozitívum, hogy ezt az ellenzékkel konzultálva szerették volna elérni, de ez egy óriási politikai öngól volt, hiszen az ellenzék egy részének aláírásgyűjtő akciója elkezdődött a testület megszüntetésével kapcsolatban, így ebbe biztosan nem mentek volna bele. Ráadásul a vonatkozó népszavazási kérdés tartalma: „Feloszlassák-e a Munkásőrséget?” sem engedte volna meg ezt a variációt a későbbiekben. A 3. pontnak az utolsó mondata is érdekes, hiszen az MSZMP korábbi, május 8-a utáni, a Munkásőrséggel kapcsolatos nyilatkozatainak, hivatkozási alapjainak ellentmond, de valós helyzetet ismételten szemlélteti. Összefoglalva a dolog lényegét, az MSZP továbbra is a testület átalakítása mellett foglalt állást, szó nem volt teljes felszámolásról. Ugyanakkor ez a korábbi NKA tárgyalásokon az MSZMP által adott javaslathoz állt a legközelebb. Az MSZP alakuló kongresszusa megerősítette Pozsgay elnöki jelölését. Lényeges, hogy az új pártba kevesen léptek át, az átalakítás káoszba fulladt, de ennek ellenére még egy ideig a legnépszerűbb párt volt, 140 főnyi frakcióval is rendelkezett a parlamentben.160 A kongresszus állásfoglalása tehát a testület számára elfogadhatóan alakult, hiszen a Munkásőrség állományának egy része is kész lett volna bizonyos változások végrehajtására. Azt se felejtsük el, hogy a kormány, annak ellenére, hogy a párttól függetlenítette magát, mégis az MSZP-hez kötődött, tehát joggal 159 Kongresszus ’89, 358. 160 Ripp Zoltán — egyébként kiváló könyvében — téved, amikor azt állítja, hogy a kongresszus a testület felszámolását támogatta. (Ripp Z.: Rendszerváltás 479-481.)
