Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1410 KISS DÁVID jet csapatok kivonásának a követelése. Ezt követte a 301-es parcellában való újratemetés.56 A Munkásőrség az előző ünnepekhez hasonlóan június 16-án sem vállalt nyílt szereplést, az országos parancsnok első helyettese, Dósa István a 030. számú parancsában kihangsúlyozta, hogy azonosulnak az MSZMP politikájával, és ezt a napot a nemzeti megbékélés napjának tekintik. A parancsnokok figyelmét felhívta arra, hogy „... felelőtlen, vagy lumpen emberek megzavarhatják a rendezvényeket, esetleg provokálják a testületet. ” így a milíciának a fegyverekre fokozottan kellett figyelnie. Június 15-én 20.00 órától június 17. 07.00 óráig a MOFJ a KÉP (Központi Ellátó Parancsnokság), a KGÜ (Központi Gépjármű Üzem), a megyei és az egységparancsnokságoknak a hivatásos állományukból hadműveleti ügyeletet kellett szervezniük, e mellett a MOP-nak és a területi szerveknek telexező, rejtjelező szolgálatot is kellett alakítaniuk. Munkásőrt ebben az időszakban közrendvédelmi vagy közbiztonsági szolgálatra nem lehetett beosztani, és kiképzéseket is el kellett halasztani. A hivatásosoknak 16-án a munkahelyükön, 16.00 óra után másnap 06.00 óráig a lakásukon vagy a munkahelyükön kellett tartózkodniuk. Az őrzésbiztonságot ellenőrizniük kellett. A társadalmi állomány mozgásának a korlátozását, vagy karhatalmi tartaléknak való összevonását csak az országos parancsnok, vagy az első helyettese utasítására lehetett elrendelni. A hadműveleti ügyeleteseknek a MOP-ra 15-én két alkalommal, 16-án négyszer, 17-én egy alkalommal kellett jelentést tenniük, de a rendkívüli eseményekről, igénybevételi kérelmekről azonnal. A Munkásőrség karhatalmi célra kialakított egységeit szükség esetén 2-3 órán belül mozgósítani tudták volna.57 A Munkásőrség a kapcsolatot Bohár János rendőrezredessel, a BM ORFK közbiztonsági és közlekedési csoportfőnökével tartotta.58 Az ünnepségen nem történt semmi rendkívüli. Nagy Imrét és társait a bíróság hivatalosan 1989. július 6-án rehabilitálta, és ugyanezen a napon halt meg Kádár János is. Az MSZMP a politikus tevékenységével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy voltak a hibái mellett folytatásra érdemes gondolatai is. A volt diktátort július 13-án a KB székházában, az úgynevezett „Fehér Házban” ravatalozták fel. A temetésre július 14-én került sor, a Munkásmozgalmi Panteonnál, Kerepesi úti temetőben. A temető bejáratától Kádár koporsóját vállon vitték a Panteon előtti ravatalhoz, itt honvédek és munkásőrök álltak sorfalat.59 56 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 371-375. 57 Kezdetben a Munkásőrség 1500 fős állományát objektumokban tervezték összevonni. Végül a Munkásőrség nem biztosította az 1500 fő tartalékot. Lényeges megemlíteni, hogy június 29-én már október 23-ával foglalkoztak, de ekkor a Munkásőrséget már nem vették számításba. (Kenedi J.: Kis állambiztonsági olvasókönyv i. m. 367-368., 397-413.) 58 MNL OL MOP M-KS-295-1 370. d. 2. ő. e. Dósa István: Az mopk. 1. helyettesének 030. sz. intézkedése 1989. június 7. 59 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 375-376.; Romsics Ignác: Volt egyszer egy RENDSZERVÁLTÁS i. m. 162-164.
