Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Dávid: A Munkásőrség utolsó hónapjai
1404 KISS DAVID voltak Grósznak, hogy gazdasági szükségállapotot hirdetve egy pucesot csinálnak, majd „... kijelentik, hogy a rendszert újjáalakították. Ettől kezdve ők a demokrácia. Grósz erre spekulált, az időhúzást jelek is mind erre vallottak. ” A másik terv szerinte egyfajta katonai megoldás lett volna, erről Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter számolt be, aki azt jelezte neki, hogy Grósz a pártfőtitkár mellett kialakítandó Katonai Bizottságba akarta bevonni a tábornokokat, ez ellen Pozsgay maga tiltakozott.31 Mindehhez kapcsolódik, hogy április 22-én került sor a KISZ kongresszusára, ennek során Grósz Károly kamerák előtt azt mondta, hogy megérett a helyzet a gazdasági szükségállapot bevezetésére. Ez országosan jelentős félelmet keltett, Németh Miklós ettől azonnal elhatárolódott, betelefonált a híradó élő adásába, majd rábírták Grószt a kijelenés visszavonására.32 Németh Miklós a mozgósítási tervekkel kapcsolatban még a következőket mondta: „Nagyobb belső megmozdulás esetére én állítottam le mindent, tehát nincs olyan, hogy a rendőrkapitány dönt, vagy a belügyminiszter. A mozgósítási terv, ha katasztrófa van, vagy támadás éri az országot, ez zárt borítékban volt bent. ” Németh Miklós nem bontotta fel ezt a borítékot miniszterelnöksége alatt.33 Markovics Ferenc sem tudott effajta tervekről: „Grósz, még miniszterelnök volt, akkor biztos, hogy engem kért volna meg. Aki ott vagyok a minisztertanács védelmi irodája vezetőjeként, hogy mit tudom én, dolgozzunk ki egy tervet, esetleg valamit, semmi ilyesmi nem történt.”34 A különböző háborús és egyéb mozgósítási tervekkel, stb. az MT Honvédelmi Bizottsága (HB) foglalkozott, ennek voltak területi (megyék, főváros) szervei. 1988. október 14-én a HB hozott egy határozatot, amelyben a fegyveres szervek karhatalmi együttműködését szabályozta.35 Az MT a 3021/1989. számú határozatával területi HB-k új szervezetét alkotta meg 1989-ben, így az új HB-k május 31-ig megtartották az alakuló ülésüket. Az MSZMP budapesti, és megyei bizottságának a tagjai nem vettek benne részt ezt követően. A központilag kialakított, és július 13-án elfogadott területi HB ügyrend keretjellegű volt ugyan, de nem volt szó benne belső megmozdulásról, stb. A Győr-Sopron me-31 Felgyorsult történelem, 18 beszélgetés a szocializmus bukásáról Szerk: Bába Iván. Demokratikus Átalakulásért Intézet Bp., 2010. 30-31. 32 Ripp Z.: Rendszerváltás i. m. 339. 33 A szerző interjúja Németh Miklóssal, 2014. augusztus 13. 34 Markovics Ferenc (1938-) A Miskolci Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikumban érettségizett, majd a Vasváry Repülő Tiszti Iskolára vették fel, repülőgép tervező szeretett volna lenni, végül a képzés nem indult. A TITÁSZ-nál (Tiszántúli Áramszolgáltató) dolgozott, majd sorkatonai szolgálatát töltötte. Utána az áramszolgáltatónál a falvak villamosításában vett részt. Főépítésvezető-helyettes, majd vezető lett. A debreceni városi pártbizottságon lett politikai munkatárs ezt követően. 1972-ben került a Pártközpontba. Közben üzemmérnöki diplomát is szerezett. Később Hevesben, BAZ megyében, majd Nógrádban lett instruktor, több nagyvállalat beruházását ellenőrizte. 1985-86-ban heves megyei tanács elnöke volt, majd a Budapesti Pártbizottság titkára 1986. február 21-től. A PB 1988. október 18-i határozatával létrehozták a HB titkárság helyett az MT Védelmi Irodáját. Ennek a vezetője lett miniszterhelyettesi pozícióban. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát is elvégezte. 1989-ben a Munkásőrség felszámolását irányította kormánybiztosként. (A szerző interjúja Markovics Ferenccel, 2014. augusztus 25., MNL OL 288. f. 962. ő. e., 1040. ő. e.) 35 Germuska Pál: Odacsap a munkásököl? i. m. 439-482.
