Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
A BUDAPESTI KITELEPÍTÉSEK POLITIKAI HÁTTERE ... 1951-1953 1381 kitelepítetteket minél hamarabb kijelentkeztessék Budapestről, és az új lakóhelyükön állandó lakosként be legyenek jelentkezve.68 A kitelepítettek ingóságainak és lakásainak sorsa Pongrácz Kálmán, a Budapesti Városi Tanács VB elnöke 1951. május 22-i rendeletében — gyakorlatilag azon a napon, amikor az első kitelepítetteket lakásuk elhagyására kényszerítettek — intézkedett a kitelepítettek lakásaiban maradt ingóságok leltározásáról. A kerületi tanácselnököket utasította, hogy másnap reggel 8 óráig jelöljék ki azokat a „politikailag megbízható dolgozóikat”, akik a leltározásban részt vesznek a Bizományi Áruház egy-egy megbízottjával együtt. A leltározásra kijelölt személyek a házfelügyelőtől borítékban kapják meg az adott lakás kulcsait, ezután feltörhetik a lezárt lakáson a hivatalos pecsétet. Ha bérlőt találnak, azzal közölni kell, hogy a lakást a tanács igénybe vette, és a bérlőnek a lakást 8 napon belül el kell hagynia, minderről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ugyanezt kellett tenni a lakásban maradt háztartási alkalmazottakkal is. A társbérlő lakrészét viszont nem lehetett igénybe venni. Leltárba csak a kitelepítettek értékeit volt szabad felvenni úgy, hogy a műtárgyakat külön kellett kezelni. A bizományi becsüsének minden leltárba vett tárgy értékét azonnal fel kellett becsülni.69 Ugyanakkor a Szépművészeti Múzeum a lakásokban talált műtárgyakat már egy 1950-ben készült jegyzék alapján a kitelepítés napján begyűjtötte.70 71 Az ingóságok nagyobbik részét a Bizományi Vállalat saját vagy bérelt raktáraiba szállították és kiárusították, és a kitelepítés költségeinek fedezésére fordították, a kisebb részét az új bérlők kapták. 71 Az MDP Titkárság 1951. május 30-i ülésén hozta meg a végleges döntést a kitelepítettek budapesti lakásainak sorsáról. Azzal számoltak, hogy szeptemberre 5-6 ezer lakás szabadul fel. Jóváhagyták az elvet, hogy ezek 40%-át „üzemi dolgozók”, 30%-át pedig honvédtisztek kapják, bár e kategóriákat továbbra sem részletezték. A fennmaradó 30%-ot, amit eredendően pártfunkcionáriusoknak szántak, további kedvezményezett kategóriákra bontották, amelyet az MDP Államgazdasági Osztálya dolgozott ki és terjesztett elő. 1000 lakásonkénti elosztási listát készítettek, amelyben továbbra is szerepelt a pártfunkcionárius kategória - de csupán 100 lakással. Azt mondhatjuk, maradék 900 lakást az állami szervek és intézmények, valamint tömegszervezetek káderei számára 68 MNL OL XIX-B-l-j. 39. doboz. 5440-4/9/1951. A kijelentkezést apróbb csalásokkal a kitelepítési véghatározat alapján az illetékes kerületi rendőrség végzi — az érintettek jelenléte nélkül —, majd elküldi a Budapesti Rendőrkapitányság bejelentő hivatalához, míg az új lakcímeket ugyanide a vidéki bejelentő hivatalok küldik meg. A lakónyilvántartó-könyvbe a hatóságnak tilos volt bejegyezni, hogy az érintettek kitelepítés útján hagyták el a fővárost, viszont egy külön szelvényen fel kellett tüntetni: „kitelepített személy”. Valószínűleg ezek a nyilvántartások szolgáltak alapként a különféle kitelepítési listák összeállításához. 69 Források Budapest múltjából 1950-1954. V/A. Főszerk. Ságvári Agnes, szerk. Gáspár Ferenc, Szabó Klára. Budapest Főváros Levéltára, Bp. 1985. 79-81. 70 BFL XXIII. 102. a. Az Ideiglenes Városi Tanács VB 1951. december 7-i ülése. 71 Arról is maradt fenn dokumentum, hogy a hivatalos szervek elismerik: a kitelepítettek ingóságainak kezelése során szabálytalanságok és jogtalan értékesítések történtek. MNL OL XIX-B-l-q 35. doboz. 0049/1956. II.
