Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
1374 PALASIK MARIA valamint Sándor Imre40 államvédelmi őrnagy, az ÁVH Budapesti Osztályának41 vezetője lettek. A Közlekedési Minisztérium részéről Bányász Endre felelt a kitelepítettek és ingóságaik elszállításáért.42 Azt feltételezhetnénk, hogy e bizottság irányításával mintegy két hét leforgása alatt rohammunkában állították össze a kitelepítendők névjegyzékét.43 Azonban nem így történt, mert mielőtt a névjegyzék összeállításához hozzáfogtak, már több hónapja folyhatott az azt előkészítő munka a Belügyminisztériumban. Erre az a bizonyíték, hogy a rendőrség nyomozói, a BM különböző tanfolyamainak hallgatói és egyéb munkatársai már 1951. március folyamán Budapest-szerte kérdőíveket hordtak ki a potenciális kitelepítendők lakásainak és lakóinak összeírására. Hogy ezt meg tudják tenni, jóval ezt megelőzően dönteni kellett a beszerzendő információkról és össze kellett állítatni magát a kérdőívet is. Nem tudjuk, hogy erre a munkára ki vagy kik kapták a felhatalmazást, de ismerve a korabeli döntéshozatali mechanizmust, valószínűsíthetően a kérdőív jóváhagyatására szintén időre lehetett szükség. így már körülbelül februárban hozzákezdhettek a kitelepítés előmunkálataihoz. Ennek eredményeként végül egy négyoldalas, 14 pontból álló nyomtatványt szerkesztettek, amelynek célja volt, hogy adatokat gyűjtsenek a névjegyzékbe felvett lakásokról és lakóikról. A kérdőívvel a BM az alábbi információkhoz jutott: a lakásban lakók neve, a családfő — vagy akinek a nevére a kitelepítési végzést szándékoztak küldeni — személyi adatai, továbbá hogy 1920 és 1951 között hol dolgozott, korábban hol lakott, hány szobás a lakás, mennyi a szolgálati viszonyból származó jövedelme, mennyi lakbért fizet, rajta kívül a lakásban kik laknak, közülük pedig ki hol dolgozik. Ezután következhetett a döntés, hogy mely lakások és lakói jöhetnek a kitelepítésnél potenciálisan számításba, vagyis kikről és mely lakásokról készüljön felmérés. Ezt a listát a Budapesti Városi Tanács lakáshivatalának kartonjai alapján állították össze. A kérdőíveket sorszámmal látták el, ebből tudjuk, hogy több mint 18 000 kérdőívet töltettek ki, illetve dolgoztak fel.44 A kérdőívek közül csak azok kerültek több mint fél évszázad múlva levéltárba, amelyeknek lakóit valóban ki is telepítették. Az általam átnézett kitelepítési irat-40 Sándor Imre (1920—) 1945 áprilisától a budapesti Politikarendészeti Osztály munkatársa, majd ÁVO XIV (szervezési) alosztály alosztályvezető-helyettese 1947. decemberig. Ezt követően az ÁVO I/b (vidéki) alosztály alosztályvezetője. 1948. szeptember-1949. december között a BM ÁVH belügyi kirendeltségének vezetője, ÁVH Pl. Osztály (Vidéki kirendeltségek irányítása és ellenőrzése) vezetője. 1951 januárjától az újonnan felállított ÁVH Budapesti Osztály vezetője 1953 szeptemberéig. Ekkor felmentették és a szolgálatból elbocsátották, a polgári életben helyezkedett el, 1955-ben az Orion Rádiógyár fődiszpécsere. 1949. február 6-tól államvédelmi őrnagy. ÁBTL 2.8.1 4811. BM Központi Fogyaték. 41 Az ÁVH Budapesti Osztálya 1951. január 24-én jött létre azzal a feladattal, hogy a főváros „szervezetlen lakosság”-át, valamint a fővárosi és kerületi üzemeket, a hivatalokat, és különböző szervezeteket hálózati-operatív szempontból biztosítsa. Az osztály alárendelt szervei a kerületi alosztályok, melyeket a főváros minden kerületében felállítottak. Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Az Államvédelmi Hatóság szervezeti változásai, 1950-1953. Betekintő, 2009/2. http://www.betekinto.hu/2009_2_ cserenyi_zsitnyanyi#_ednrefl23 (A letöltés ideje 2014. június 13.) 42 MNL OL M-KS 276. f. 65/183. ő. e. 6. A bizottság tagjainak kiválasztási mechanizmusáról nincs információnk. 43 MNL OL M-KS 276. f. 65/183. ő. e. 21. 44 Kis-Kapin R.: Budapesti kitelepítettek Gyulaházán i. m.
