Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 133 A kérdés felvetésére szovjet részről is számítottak az 1957. márciusi magyar-szovjet kormánytárgyalások idején. Szokolovszkij honvédelmi miniszter a csapatkivonástól nem zárkózott volna el, de csak későbbi időpontban, a helyzet jelentős javulása után tartotta időszerűnek.54 Az SZKP KB Elnöksége viszont arra utasította a szovjet tárgyaló delegációt, hogy állapodjanak meg a magyarokkal arról: a közös nyilatkozatban a magyar kormány nevében jelentsék ki, hogy „a szovjet csapatok Magyarország területén való ideiglenes tartózkodása szükséges és mindenekelőtt megfelel a magyar nép érdekeinek”.55 Az 1957. március 21-én folytatott tárgyaláson Kádár János azt javasolta, hogy Zsukov marsall és Révész Géza honvédelmi miniszter találkozzanak a közös kommüniké azon részének átnézése céljából, amelyik a katonai kérdéseket érinti. Zsukov e javaslatra bejelentette, hogy részt vesznek a másik — gazdasági kérdésekkel foglalkozó — bizottságban is, mivel „a nyilatkozat általános része érinti a szovjet csapatok Magyarországon tartózkodásának kérdését, gazdasági vonalon pedig feltétlenül szabályozni kell a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával összefüggő elszámolások kérdését”.56 Erről végül a tárgyalásokon nem esett szó, de a két miniszterelnök által aláírt jegyzőkönyv tartalmazta azt az ígéretet, hogy a felek egy hónapon belül megkötik a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen elhelyezett szovjet katonai alakulatok helyzetére vonatkozó egyezményt. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodását és jogi státuszát ezek alapján az 1957. május 27-én aláírt egyezmény rendezte, amely hangsúlyozta: „a szovjet csapatok ideiglenes tartózkodása a Magyar Népköztársaság területén semmiképpen sem érinti a magyar állam szuverenitását; a szovjet csapatok nem avatkoznak be a Magyar Népköztársaság belügyeibe.”57 Az egyezmény megkönnyítette a magyar kormány számára, hogy a szovjet csapatokat „baráti vendégalakulatként” kezelje, illetve ilyennek tüntesse fel a magyar társadalom előtt. Arról az egyezmény nem szólt, hogy mekkora és milyen összetételű erők tartózkodnak az országban, pontosan hol helyezkednek el, és meddig maradnak Magyarország területén. Az Egyezmény 17. cikkelye úgy rendelkezett, hogy az értelmezésével és alkalmazásával, illetve a tervezett kiegészítő egyezményekkel kapcsolatos kérdések megoldására vegyes bizottság alakul, amelybe mindkét fél három-három főt delegál. Az egyezmény előírta a szovjet csapatok állomásoztatásával összefüggésben az egymásnak okozott károk kölcsönös megtérítését az 1947. február 10-én megkötött párizsi békeszerződés utáni időszakra vonatkozóan.58 Horváth Imre 54 AVP RF f. 077 op. 38. papka 193 gy. 17 55 Uo. 56 Hiányzó lapok 1956 történetéből. Dokumentumok a volt SZKP KB levéltárából. Szerk.: Vjacseszlav Szereda-Alekszandr Sztikalin. Móra Könyvkiadó, 1993. 307. 57 Az egyezmény szövege megjelent a Népszabadság 1957. május 29-ei számában. Az egyezményt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 54. sz. törvényerejű rendelete hirdette ki. 58 A szovjet katonai egységek, vagy azok állományába tartozó egyes személyek cselekménye vagy mulasztása miatt a magyar államot, szerveket és állampolgárokat érintő káresetek és jogviták megoldására az 1957. évi egyezmény alapján Magyar-Szovjet Vegyes Bizottság jött létre. A Bizottság
