Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
1345 Az 1949-ben „Rajk és társai” indított koncepciós perekkel kapcsolatos történeti irodalomban Gerő Ernő neve nem hangzott el. Maga Gerő 1962-ben az MSZMP PB tagjának, az ideológiai titkár funkciót betöltő Aczél Györgynek elmondta, hogy szerinte a Rajk-ügy indítására „Farkastól és Rákositól jöhetett az első kezdeményezés”.89 Ez hihetőnek tűnt, s Gerő neve semmilyen vonatkozásban nem kapcsolódott össze a perrel. Csak az egyik AVH-s kihallgató tiszt, Farkas Vladimir90 visszaemlékezésében (1990) fogalmazódott meg (először) az a gyanú, hogy Gerőnek, sőt feleségének is lehetett köze a per elindításához: „Csak a nyolcvanas években kerültem olyan információk birtokába, amelyek... arra utalnak, hogy a volt spanyolosok nagyszámú letartóztatása, valamint a trockista vád kezdeti előtérbe kerülése mögött Gerő Ernő és felesége, Fazekas Erzsébet (a spanyolországi önkéntesek káderesének) ottani tevékenysége húzódik meg.”91 Ezt a véleményt erősítheti az a tény is, hogy a Gerő Ernő felesége, Fazekas Erzsébet a köztársasági kémelhárításban és a belső káderellenőrzésben, mint a Katalán Egyesült Szocialista Párt (PSUC)92 megbízottja töltött be irányító funkciót. A belső elhárítás három tagú legfőbb bizottságának, mint későbbi jelentéséből kitűnik, Gerőné az elnöke volt.93 Személye esetünkben azért fontos, mert Haász csak tőle kaphatott tájékoztatást, utasításokat. Vélhetően a Rajkra és társaira vonatkozó, trockizmus vádját tartalmazó levél is Gerőnétől érkezhetett. Gerő ilyen körülmények között a háttérben maradhatott. Egy másik visszaemlékezés is Farkas gyanúját erősíti meg. Haraszti István, volt brigadista emlékiratában írja: „Egyik barcelonai utam alkalmából mondta valaki, hogy központi iroda alakult a nemzetközi önkéntesek politikai ellenőrzésére. Jó volna, ha odamennék, mert a vezető elvtársnőnek szüksége volna összekötő emberekre. Úgy gondolták, alkalmas lennék e munkára... Az új hivatal vezetőjét Gelbert elvtársnőnek hívták. Németül, franciául, oroszul, sőt igen keveset spanyolul is tudott. Hangsúlyából az első mondat után tudtam, hogy csak magyar lehet, bár ezen a nyelven nem volt hajlandó senkivel beszélni.... 1947 őszén láttam ismét Pesten, egy ünnepélyen a Zeneakadémián. Itt már magyarul beszélt...Megtudtam, Fazekas Erzsébetnek hívják és Gerő Ernő felesége.” A barcelonai Gerőre emlékezve Haraszti még megjegyzi: „Amolyan szürke eminenciás, akinek a dolgozószobájáig sem volt könnyű dolog eljutni.” 94 A Rajk-perben aktívan részt vevő kihallgató tiszt, Farkas Vladimir elmondja: „Május 30-án nemcsak Rajk letartóztatásának napja volt. Tudomásom szerint akkor kezdődött el nagyobb számban a volt spanyol önkéntesek letartóztatása is. .. .A végső döntéseket Rákosi Mátyás hozta meg Farkas Mihály és Kádár János95 tudtával. Az is biztos, hogy a spanyolországi trockizmus elleni 89 Pünkösti A.: Rákosi i. m. 160. 90 Farkas Vladimir Farkas Mihály fia. 91 Farkas Vladimir: Nincs mentség. Bp. 1990. 187. 92 E párt Komintern-instruktora Gerő Ernő volt. 93 Uo. 187. Baráth Magdolna szíves segítsége révén kezünkben van Gerőné („Gerő Mária”) francia nyelvű jelentése az 1936-1939 közötti spanyolországi tevékenységéről. Ennek alapján említjük Gerőné szerepét. Forrás: Rosszijszkij Goszudarsztvennij Archiv. Szocialni-Polityicseszkoj Isztorii. Fond 495, opisz 199 gyelo 6822. 94 Haraszti István: Poggyász nélkül. Bp. 1981. 206-207. 95 Kádár János ekkor belügyminiszter volt. Később őt is letartóztatják és elítélik. A RAJK-PER SPANYOLORSZÁGI ELŐZMÉNYEI
