Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
A RAJK-PER SPANYOLORSZÁGI ELŐZMÉNYEI 1337 A POUM az „1917-es eszmékhez” való visszatérést hirdette, s ennek alapján a polgárháború idején a spanyol forradalom kibontakoztatását tartotta elsődlegesnek. Amikor 1937 májusában a POUM és az anarchista CNT, FAI, Juventudes Libertarias milicistái fegyveres zavargásokat robbantottak ki,* 51 hogy radikalizálják az eseményeket, Gerő Ernő a Komintern számára írott jelentésében ezt puccsnak, hatalom átvételi kísérletnek minősítette. Gerő elismerte, hogy a zavargásokban a meghatározó erőt az anarchisták jelentették, de a POUM veszélyességét hangsúlyozta, amely, úgymond, eszmei alapot adhatott az akcióhoz. Mindeddig Gerő a trockizante - „trockista-jellegű” minősítést adott a POUM-ról, e jelentésben azonban már trockistának minősítette, s megfogalmazta a vádat is: „ezek a csoportok a fasizmus ügynökeiként működnek...” A Komintern Elnökségének álláspontja Gerő jelentése alapján az lett, hogy minden eszközzel likvidálni kell a trockistákat - azaz a POUM vezetőit és tagjait, mert ellenforradalmárok és a Gestapo ügynökei. A napi propagandában elkezdődött ilyen értelmű lejáratásuk. Ennek a határozatnak az alapján a POUM tagjainak „teljes és végleges” likvidálása kezdődött el Katalóniában.52 Kétségkívül, a sztálinista vonal szerint a POUM, erős szakszervezeti befolyása és eszmei-ideológiai felkészültsége miatt nagy vonzással bírt a baloldalon. Talán erre utalhat, hogy például a német Willy Brandt53 és Orwell is a POUM milíciában harcolt. A Komintern számára a POUM vált a legveszélyesebb „trockista” szervezetté. A „trockizmus” vádjáról a polgárháború idején az akkor még kommunista, katalán író, Jorge Semprun írt igen plasztikusan: „Egyébként is, ez a Trockij kétes figura, valljuk be. Sehol nincs jó sajtója... Ha kompromittálni akarnak valakit, elég azzal gyanúsítani, hogy trockista, vagy trockizmusra hajló, vagy van valamilyen trockista színezete. Ennyi elég is, kár többet mondani: a jelző helyettesíti a fogalmat, nem kell meghatározás után kutatni....”54 A „trockizmus” halálos váddá vált spanyol földön. Ennek a trockista-ellenes tisztogatásnak pedig a fő szervezője Katalóniában Gerő Ernő volt. Gerő Ernő spanyolországi megítélése azonban meglehetősen markáns kettősséget mutat. Santiago Carrillo, az SKP volt főtitkára Memorias című emlékiratában nagy szimpátiával, személyes ismerősként ír Gerő Ernőről („Geroe, el Húngaro”): „Velem való kapcsolatában mint jóindulatú, megértő, türelmes, egyáltalán nem autoriter embert ismertem meg, aki sosem akarta az utolsó szót kimozgalom történetéből. Évkönyv, 1992. Bp. 1993. 347-353; Uő: A polgárháborús Spanyolországba irányuló korai szovjet fegyverszállítások és a magyar diplomácia. In: Harsányi Iván: A félperifériától a centrum felé. Pécs. 2011., különösen a 104—105 oldalak. 51 Julian Gorkin, volt POUM-ista vezető szerint az NKVD Gerő vezetésével provokálta ki a zavargásokat. Julián Gorkin: Los asesinos de Trotski. Fundación Andreu Nin. A fejezet Julián Gorkin Contra el estalinismo című könyvéből került az internetre. 52 Elorza, A. - Bizcarrondo, M.: Queridos camaradas i. m. 343-383. „Comunismo frente a trotskismo” c. fejezet, Harsányi Iván: Terror és megtorlás a spanyol polgárháborúban. In: Gulag. A szovjet táborrendszer története. Szerk. Krausz Tamás. Pannonica, Bp. 2001. 124-135. 53 La república asediada. Hostilidad intemacional y conflictos internos durante la Guerra Civil. Szerk. Paul Preston. Barcelona, 1999. 422. 54 Semprun i. m. 205.
