Századok – 2015
2015 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Murber Ibolya: Grenzöffnung 1989. Innen- und Aussenperspektiven und die Folgen für Österreich
ban, ami egybecseng az osztrák közbeszédben mindmáig jelenlévő, gyakran populista „keletről érkező veszélyekhez” kötődő előítéletekkel. Az ötödik tematikus blokk az európai integráció köré épül. Az első írásban Oliver Schwarz, a Duisburg-Esseni Egyetem tudományos munkatársa az 1989-es esztendő jelentőségét vizsgálta az osztrák EU-csatlakozásban, illetve részletesen bemutatta Ausztria szerepét a keleti és a délkeleti bővítésben. Gunther Hauser osztrák biztonságpolitikai szakértő az 1995-ös EU-csatlakozás biztonságpolitikai vetületeit analizálta, amelynek részeként az osztrák semlegesség kérdését és tartalmának átalakulását elemezte az elmúlt közel húsz esztendőben. Georg Kreis, a Baseli Egyetem professzor emeritusa az 1987-1995 közötti osztrák Európa-politikát tekintette át svájci szemszögből. Főként a Neue Zürcher Zeitung forrásanyagára támaszkodva állapította meg a szerző, hogy a svájci érdeklődés elsősorban az osztrák semlegességi vitáknak szólt, miközben az EU keleti bővítését jóval kisebb érdeklődéssel és figyelemmel követték nyomon Ausztria nyugati szomszédjánál. „Ausztria politikája a szomszédok szemszögéből” címet kapta a következő tematikai egység, amelyben három tanulmány kapott helyet. Miroslav Kunšat, a prágai Károly Egyetem és a Cseh Tudományos Akadémia tudományos munkatársa az osztrák-csehszlovák kapcsolatokat elemezte 1989 előtt. Miközben Simon Gruber, a pozsonyi osztrák nagykövetség politikai referense a szlovák-osztrák kapcsolatok szlovák percepciójára fókuszált 1989 előtt és után. Az osztrák-magyar kapcsolatok 1988-1991 közötti alakulásáról Kiss J. László, a Corvinus Egyetem professzora írt. Az 1989-es osztrák-magyar határon végrehajtott akciók szimbolikus jelentőségét a magyar szerző is kiemelte. Ez az ismétlődően visszatérő emblematikus eseménysor szinte vörös fonalként húzódik végig a kötetben. Az 1989-es események osztrák kultúr- és identitáspolitikai hatásait vizsgáló tematikus blokk négy írás köré épül. Felicitas Söhner, az Ulmi Egyetem tudományos munkatársa az 1989-es év eseményeit leíró fogalmakat tekintette át. Kiemelte, hogy a fogalomhasználat kulturális terenként eltérően alakult éppen az adott nemzeti narratíváktól függően. Végezetül leszögezte, hogy a fogalmat illetően közös minden dimenziót figyelembe vevő konszenzus mindmáig nem született. Andreas Schimmelpfenning, a Hildesheimi Egyetem doktorandusza osztrák politikusokkal és nemzetiségi kisebbségi vezetőkkel készített interjúk alapján megállapította, hogy azl989-es esztendő nem gyakorolt jelentős befolyást az osztrák nemzeti kisebbségek identitására. Christoph Kühberger, a Salzburgi Pedagógiai Főiskola professzora pedig arra mutatott rá, hogy 1989 nem központi eleme az osztrákok emlékezetkultúrájának. Ebből a tényből kifolyólag az osztrák történészek és történelemdidaktikával foglalkozó szakemberek számára 1989 nem jelent meghatározó fordulópontot a második köztársaság történetében. Andrea Brait szerkesztő tanulmánya azonban azzal a megállapítással zárja a kötetet, hogy különösen a kerek évfordulók idején 1989 jelentősége az osztrák kollektív emlékezetben is tudatosul, miközben a kommunikatív és a magánemlékezetben mégsem tölt be meghatározó szerepet. A kötet bevezetőjében közel tízoldalnyi terjedelemben kerültek bemutatásra egy 2011-es reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei arról, hogy az osztrák lakosság miként ítélte meg 1989 jelentőségét, illetve miként hatott a határnyitás a szomszéd országokról kialakított véleményekre és országképekre. A 18 kérdésre épülő kérdőív kiértékelését és az egyéni olvasói vélemény megalkotását látványos, nagyon informatív excel-táblázatok és grafikák segítik. Ausztria szomszédai közül a közvélemény-kutatás alapján Magyarország — a kérdések többségénél — a pozitív attribútumok esetében Németországot, Olaszországot és Svájcot követte, elsőként a keleti szomszédok közül. Miközben annál a kérdésnél, hogy soroljon fel szomszédos keleti országból származó márkákat, csupán magyar élelmiszeripari termékek (Unicum, Pick, Törley) illetve a Herendi porcelán szerepeltek, jócskán lemaradva mind a cseh, mind a szlovén termékek mögött. A CD mellékletben felhasználóbarát módon hozzáférhetők a 2011-es reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei. Az egyes tanulmányok speciális témáiban való további elmélyülést bőséges szakirodalom lista, illetve számos diagramm és táblázat könnyíti meg. Alátámasztva ezzel azt a szerkesztők által megfogalmazott célt, hogy ez a sokszínű, sokféle kérdéskört felölelő, számos perspektívát és nyitott kérdést felvállaló kötet tovább- és együttgondolkodásra sarkaljon minden Közép-Európa közelmúltja és jelene iránt érdeklődő olvasót. TÖRTÉNETI IRODALOM 1319 Mürber Ibolya
