Századok – 2015
2015 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Pritz Pál: Szakály Sándor: A 2. vkf. Osztály. Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás történetből 1918-1945
1314 TÖRTÉNETI IRODALOM böző álláspontok ismertetése után — nézetünk szerint helyesen — azt valószínűsíti, hogy „Sztálin végső célja — ha erre Magyarország esetében nem is voltak kész tervei — minden bizonnyal már kezdettől fogva a Vörös Hadsereg által megszállt európai országok (igaz, egymástól eltérő ütemű) szovjetizálása volt”. (26.) A bevezető tanulmány harmadik, legterjedelmesebb részében a szűkebben vett témájára vonatkozó kutatásokat és álláspontokat tekinti át a szerző-szerkesztő Andics Erzsébet, Bibó István és Szekfű Gyula 1945-46-os írásaitól egészen a legutóbbi években megjelent munkáikig. Ebből jól kirajzolódik az elmúlt 70 év magyar historiográfiájának azon íve, amelyet ismertetésünk elején magunk is felvillantottunk. Ehhez képest viszonylag rövid az utolsó két fejezet, melyek a kötetben közölt dokumentumok értelmezését nyújtják. A szovjet hadsereg háborús győzelmét és magyarországi tartózkodását „törvényes megszállásnak” nevezi. Hozzáteszi azonban, hogy „A magyar társadalom igen jelentős része egyénileg — teljes joggal — felszabadulásként élte meg a szovjet csapatok bevonulását”. (46.) Nem kapunk azonban magyarázatot arra, hogy a címben miért s itt, a bevezető tanulmányban miért nem kerül idézőjelbe a „törvényes” jelző. Ezt követően szívesen olvastunk volna néhány általánosító megjegyzést, illetve Összegző adatot a szovjet hadsereg magyarországi harcairól, illetve ténykedéséről is. A tipikusnak tartott egyedi esetekre történő utalások ugyanis sohasem teszik feleslegessé az ilyenfajta, mégoly bizonytalan összegző megállapításokat. A szakszerűéin összeádlított és minden szempontból reprezentatívnak tűnő dokumentumkötet értékét és használhatóságát növeli, hogy a tartalomjegyzéket és a bevezető tanulmány rövidített változatát angol nyelven is tartalmazza. Ez jelentősen megkönnyíti a téma iránt érdeklődő, de magyarul nem tudó külföldi kutatók dolgát. Romsics Ignác. Szakály Sándor A 2. VKF. OSZTÁLY Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás történetből 1918-1945 Magyar Napló - Veritas Történetkutató Intézet, Budapest, 2015. 271. o. A címben jelzett munka nem csupán azért érdemel figyelmet, mert Szakály Sándor az elmúlt években ismét heves viták tűzébe került ún. Horthy-korszak hadtörténetének alapos ismerője, hanem mert annak szemügyre vétele történetírásunk állapotáról is sokat elmond. Címével ellentétben a munka — magának a szerzőnek a szavai szerint is — nem a Vkf 2. osztály története. (A története szó betű szerint ugyan nincsen benne, ám értelemszerűen mégis benne van. Nélküle a címnek nincs értelme.) Azt sem mondanám, hogy az alcím adná vissza pontosan a kötet tartalmát. (Ennek az észrevételnek az értelme majd a későbbiekből derül ki.) Ám tény, hogy Szakály Sándor az idők során készített három tanulmányt. Időrendben haladva először az 1917-ben született Perjés Géza 75. születésnapjára tervezett kötetbe megírta az Akik a magyar katonai hírszerzést és kémelhárítást irányították (1919-1945) című dolgozatát. A kötet — ilyen a hazai élet — még megközelítőleg sem jelent meg a tervezett időpontban. (A kötetet R. Várkonyi Ágnes szerkesztette, abban való közreműködésre magam is felkérést kaptam, s írásomat elkészítettem. Ám a Für Lajos — akkoron honvédelmi miniszter — adta díszvacsorán a kötet helyett csupán annak makettjét sikerült átadni az ünnepeltnek.) Abból végül valóban emlék könyv lett. Évtizednél is több késéssel, a hajdan ünnepelt 2003-ban bekövetkezett halála után látott napvilágot - 2005-ös impresszummal. 2003-ban az MTA volt elnöke (egyébként Perjés Géza indulatos vitapartnere), Kosáry Domokos 90. születésnapjára késedelem nélkül kiadott gyűjteményes kötetben jelent meg az időrendben másodikként készült, A magyar katonai attaséi szolgálat személyi összetétele és állomáshelyei 1919-1945 című tanulmány. Helyes szerkesztéssel a most kezükben lévő kötet első tanulmánya az időrendben utoljára megszületett (első ízben 2008-ban publikált) Az önálló magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás
