Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
1270 ZSOLDOS ILDIKÓ az út- és vasútvonalak áteresztőképessége nem tette lehetővé az ellenkező irányú mozgások egyidejű kivitelezését. A román csapatokat csak német segítséggel, Mackensen tábornagy irányításával sikerült kiszorítani Erdélyből 1916 őszén. Az év végi „visszatelepítésében” József Aurél is tevékeny szerepet vállalt. A családi archívumban őrzött levelek szerint egykori tanítványai közül többen tábori plébánosként a frontra vonultak és a kemény megpróbáltatások közepette igyekeztek a katonákat kitartásra ösztönözni. A szatmári Vécseyek a patriotizmusnak azzal a válfajával azonosultak, amely összeegyeztethető a Habsburg-dinasztia iránti lojalitással. A legidősebb nővér, Vécsey Eszter — aki nagyon szívén viselte öccse karrierének építését — 1916 novemberében az uralkodóváltáskor leveleiben is állandóan szorgalmazta Aurél számára a bécsi látogatásokat. Az új király környezetében kezdetben udvari káplánként látta volna szívesen nagy képzettségű, széles körű nyelvtudás birtokában lévő öccsét. 1916. december 3-i, Vécsey Miklóshoz intézett üzenetváltásában ez olvasható: „Ha találkoznál Klebersberg államtitkárral, jó lenne figyelmét a mi Aurélunkra felhívnod ... Ott, ahol most van igazán el van temetve; és a társaság is, melyben mozog, nem szolgál arra, hogy felemelje őtet... A mi Aurélunknak nagyon kívánnám, hogy Bécsben is megforduljon. Ott sok minden van, ami az ő további képzésére szükséges, vagy legalábbis nagyon hasznos volna.”53 A határozott elképzelésekkel rendelkező, a családtagjai fölött hatalmat gyakorolni szándékozó Vécsey Eszter tanácsaira igényt nem tartó József Aurélnak azonban ilyen fajta ambíciói valószínűleg nem lehettek, hiszen még IV Károly koronázásán sem jelent meg. Ugyanakkor a megmaradt családi levelek azt sejtetik, hogy Gyulafehérvárott sem érezte jól magát, nem találta meg a számításait.54 Már 1917 folyamán intenzíven szervezte Budapestre települését, ahol igen aktív tudományos-publikációs tevékenységbe kezdett már a világháború utolsó évében. Vécsey baronesse-ek a világháborúban A világháború alatt a legidősebb lánytestvér, a férjhez nem ment Vécsey Eszter teljes mértékben édesanyja ápolásának szentelte magát, ugyanis Dessewffy Emil lányának egészsége erősen hanyatlásnak indult. Tartózkodási helyükül főként a sárközi kastély szolgált. Mivel a hadműveletek megindulásának kezdetén az orosz mozgósításra a prognózisokhoz képest hamarabb és nagyobb haderővel került sor, galíciai győzelmeiket magyarországi behatolás is követte. Az uzsoki betörés után biztonsági intézkedésként Blanka grófnő és törés. In: Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk. Szijj Jolán. Szerk. Ravasz István. Bp. 2000. 591. 53 A szatmári i. m. 295. Sárköz, 1916. dec. 3. Vécsey Eszter Vécsey Miklóshoz 54 A családtagjai felé nagyfokú törődéssel közeledő Vécsey Magda szerint a gyulafehérvári közegben Aurél egyénisége nem fejlődhetett. Egy harang alá helyezett spárgatőhöz hasonlította öccsét, mely csak egy irányban engedi nőni és napfényre jutni: az erős és éles kritika szellemében. Magda próbálta megalkuvásokra nem hajlandó, a saját meggyőződése szerinti igazságot űző testvérét érvényesülése érdekében rávenni, hogy tartózkodjon a kritikus megnyilvánulásoktól. ANDJC 452 Nr. inv. 216 H. n. [Szalatna] 1917. jún. 7. Vécsey Magda Vécsey József Aurélhoz
