Századok – 2015
2015 / 1. szám - A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZT HETVEN ÉV TÁVLATÁBÓL - Ungváry Krisztián: Mesterterv? A deportálások döntési mechanizmusa
6 UNGVÁRY KRISZTIÁN akkor, amikor a deportálások leállítása mellett szólaltak fel.22 Végül Sztójay miniszterelnök maga is erre hivatkozott Veesenmayemek, amikor 1944. július 6-án azzal indokolta a deportálások leállítását, hogy Romániában nincsenek különleges rendszabályok zsidók ellen, Szlovákiában pedig zsidók ezrei háborítatlanul élhetnek.23 Az érintettek tehát világosan meg tudták fogalmazni, hogy Magyarország 1944 nyarán minden elvárást túlteljesített! Az talán nem szorul különösebb bizonyításra, hogy Endre László és Baky László valamint Sztójay Döme milyen megoldást támogatott leginkább: mint ahogyan már említettük, mindhármukról tudható, hogy intranzigens antiszemiták voltak és szívükhöz az állt közel, hogy az összes zsidót deportálják Magyarországról. Ebből az érintettek ráadásul nem is csináltak titkot, Endre például nyíltan megmondta ezt az Esti Újság 1944. március 31-i számában közölt interjújában is.24 Az sem szorul különösebb bizonyításra, hogy a megszállókkal Magyarországra érkező különleges német egységek, elsősorban a német biztonsági rendőrség illetve a Gestapo vezetői szívük szerint minden zsidót deportáltak volna Magyarországról. Ok azonban ezt a munkát sem létszámukból, sem politikai feladatukból adódóan nem végezhették el. Ideküldésük illetve felkészítésük alkalmával fel sem merült, hogy nekik kellene a magyar zsidókat elkülöníteniük és deportálniuk. Majdnem minden, amire később sor került, a magyar szervekkel történő szoros kooperáció eredménye volt. 2. Mit tudhatott Horthy Miklós? A deportálások kapcsán kulcsfontosságú az a kérdés, hogy mit is tudhatott Horthy arról a sorsról, amit a német vezetés a magyar zsidóknak szánt.25 Horthy informáltságára csak következtetni lehet, mivel nincsen olyan dokumentum, amelyben a Kormányzó szó szerint elismeri azt, hogy tudomása volt arról, hogy a németek felsőbb parancs alapján koncentrációs táborokban ipari módszerekkel embereket semmisítenek meg. Hozzá kell tennünk azonban, hogy ilyen dokumentum Hitler kapcsán sem létezik: az ő esetében is csak következtetésekkel állíthatjuk, hogy tudott a holokausztról, illetve hogy elrendelte azt. Komolyan vehető történész nem vonja kétségbe, hogy Hitler tudott a holokausztról, ezzel szemben azonban Horthy kapcsán, akinek felelőssége természetesen teljesen más, még ma is sokan azt hiszik, hogy csak 1944 nyarán jött rá arra, hogy a deportálások célja nem a családi nyári munka. 22 Lásd R. Braham: A népirtás, i. m. II. kötet, 832-833. 23 Ránki György-Pamlényi Ervin-Tilkovszky Loránt-Juhász Gyula (szerk.): A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Bp. 1968. (továbbiakban Wilhelmstrtasse). 691. sz. irat, Veesenmayer birodalmi megbízott távirata Ribbentrop külügyminiszternek, 1944. július 6., 873-874. 24 Idézik: Kádár Gábor-Vági Zoltárv. i. m. 108. 25 A kérdés örvendetesen gyarapodó irodalmára lásd elsősorban Gellert A.-Turbucz D.: Egy elmaradt felelősségre vonás i. m., valamint 1919-1944-re vonatkozóan Turbucz D.\ Horthy Miklós antiszemitizmusa i. m.
