Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán
118 HANTOS-VARGA MÁRTA lás kockázata miatt a nemzeti függetlenség megőrzését hangsúlyozták. A jövőbe tekintve — a lehető legkisebb megrázkódtatással lezajló, radikalizmus nélküli átmeneti időszakot követően — olyan politikai rendszert képzeltek el, melynek meghatározó pillérei közé tartozik az önkormányzatiság, az egyéni és közösségi szabadság, az alkotmányosság és a szociális kiegyenlítődés. A hozzászólók többsége pártkeretekben gondolkodott. A politika világát, mint egykori képviselő, közelről és a vitát jól ismerő Kelemen hatékony párbeszédet pártfegyelemtől nem kötött egyének (mai kifejezéssel a civil társadalom tagjainak) összefogásán keresztül tudott elképzelni. A fórum résztvevői közül egyedül ő tett pontokba szedett javaslatot, azonban a demokratizálódásra nem tért ki. Közreműködő osztályként a „magyar”, az „ipari”, a „szocialista” jelzővel ellátott munkásságot, a „haladó”, „progresszív”, „szabad”, „független” értelmiséget, a „szabadelvű” polgárságot, a „magyar” parasztságot és a kispolgárságot nevezték meg. Bár a kezdeményezés nemzeti, konzervatív oldalról érkezett, a szociáldemokraták igyekeztek azt felhasználni és tetteket sürgetve irányítani. A negyedszázada (kölcsönösen) alkalmazott régi retorika azonban gátja volt az ideológiai távolsággal eleve terhelt felek közeledésének. Akadályként merült fel az a mentalitás is, mely — ifj. Pallavicini György jegyzete szerint — átszőtte a társadalmat: még az „azonos nézetű” emberek között sem volt megengedett a jogos, tárgyilagos, konstruktív kritika.122 A szélsőjobboldal elementáris erővel feltörő nyomásgyakorlása, ferdítéshadjárata és a polgári, katolikus tábor felé irányuló ékverés-taktikája sajnos nem maradt hatástalan. Úgy tűnt, hogy elveszett egy lehetőség mindazok számára, akiket utóbb a Magyar Front célkitűzéseit támogató arisztokrata így jellemzett: „Saját és nemzetük jövőjét szabad, független és emberiesen gondolkozó környezetben látják csak biztosítva, akik a mai világégésből való kibontakozást nem tudják másképp elképzelni, mint visszatérést a háború szükségszerű kényszerhelyzeteiből abba a szabad légkörbe, amely a magyar lelkiségnek mindig is megfelelt.”123 Valami mégis történt: 1943 augusztusában a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt szövetséget kötött. 122 ifj. Pallavicini György: A kritika szabadságáért. Jelenkor, 1943/15. 5.
