Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1198 MARKÓ RICHÁRD ugyanezen tervezetben már említett azon kívánat, hogy a zsidók földművelésre buzdíttassanak, azt úgy is elő lehetne segíteni, hogy az általuk árendált földet nekik maguknak meg is kelljen művelniük. Végül is a megye azon a véleményen van, hogy „...mind javakat árendába kivenni, mind korcsmákat is árendában birniok szabad legyen ugyan a zsidóknak, de ha legkevesebb visszaélésekben tapasztaltatnának, a legkeményebb büntetés fenyítéke alá fognak vetetni ...”.256 Továbbra is fenn kívánják tartani az eddigi törvényeknek a vám, harmincad és a bányavárosokkal kapcsolatos egyéb tiltásait, ugyanakkor a megye felhívja a figyelmet arra is, hogy minél nagyobb megszorítások érik a zsidókat, és az élelmük keresetéhez szükséges feltételek minél jobban korlátoztatnak, annál inkább lesznek kénytelenek az élelmüket „... holmi alattomos, s az áltatok eddig is gyakorolni szokott csalfaságoknál még nagyobbakkal is élvén, s az eddig okozott kártételeiknél nagyobb károkat okozva keresni.”257 A tervezet minden más rendelkezésével egyetért, érzékelvén azonban az őket sújtó egyéb terheket is, a türelmi adó megszüntetését kéri: „...végre az emberiséggel s a mái felvilágosodott század leikével egyáltaljában öszve nem fér az, hogy valaki azért, mivel az istent a többi honi lakosoktól külömbözve, és más szertartásokkal imádja, készpénz fizetésekkel terheltessék, azért igen illendő, sőt szükséges a zsidókat sorsoknak e részében való könnyebbítése tekintetéből minden türödelmi (tolerantialis) adózástól ennekutána egészen felmenteni.”258 Csanád vármegyének a kereskedelmi albizottság munkálataira készítendő észrevételeivel megbízott megyei küldöttsége még 1831. április 19-én lett kirendelve e célból, mely 1832. március 26-án kezdte meg működését Nyéky László táblabíró elnöklete alatt. A selyem, len, kender és dohány művelésének előmozdításáról rendelkező 8. cikkely 2. §-ára azon észrevételt tette a küldöttség, hogy „Egyéberánt a’ Dohánynak és Gyapjúnak a’ Zsidók által tétetni szokott lefoglalása mellett, azoknak gyakorolni tapasztalt csalárd, és a tudatlan népet véres kérdést. Jóllehet 1844. szeptember 7-én a 280. kerületi ülésen Abaúj megye azon indítványára, hogy a zsidók nemesi jószágokat zálogban bírhassanak-e avagy sem, szavazás alá kerülvén a dolog, 25 nem szavazat 24 igen ellenében a rendek még a nemmellett döntöttek; mégis 1844. szeptember 27-én a 231. országos ülés irományai között található, A zsidókra nézve azokon felül, mik az 1840. évi 29. te.-ben foglaltatnak, következők rendeltetnek című törvénytervezet 3.§-a értelmében már: „Szabadságukban áll a zsidóknak, hogy nemesi jószágot haszonbérben bírhassanak, úgy szinte nem csak jobbágyi telket, hanem szabad királyi városokban városi telket is, a városnak bármely részében örökösen szerezhessenek.” vö. Acta Comitiorum 1844. IV CCCII. C) 70-71., Acta Comitiorum 1844. ÍV CCCXXVI. 91., Acta Comitiorum 1844. IV CCCLXVI. 164-165. A), mely utóbbi irományok között B) pont alatt már a külföldi zsidókról alkotandó törvényjavaslat is szerepelt: Az ország s kapcsolt részek határain kívül született zsidóknak az országba való beköltözésére nézve következők rendeltetnek című tervezet 4.§-a elvileg lehetővé teszi a külföldről betelepült zsidók haszonbérletét is bizonyos feltételek mellett.„A lakosságot nyert beköltöző gyárt, kereskedést, mesterséget, művészetet vagy haszonbérlést a te. 3. §-ának értelmében állíthat s folytathat, sőt a lakosságnak megnyerésétől számítandó egy év alatt a 2. §. b) pontjában említett 5000 ft. értéket azon §. szerint tett nyilatkozatával megegyezőleg gyárba, kereskedésbe, mesterségbe, művészetbe vagy haszonbérlésbe befektetni, s ezt az illető törvényhatóság előtt az évek elmúltával kimutatni tartozik.” vö.Acta Comitiorum 1844. IV CCCLXVI. sz. 165. v.ö. Acta Comitiorum 1844. V DXXI. sz. 25., Acta Comitiorum 1844. V DXXII. sz. 25-26. A tervezetekből végül nem született törvény. 256 Zala Vármegyének...Észrevételei... 1832. 133. 257 Uo. 258 Uo.
