Századok – 2015

2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)

1194 MARKÓ RICHÁRD Zalaegerszegen 1831. decemberl2-én és az azt követő napokon Zalabéri Horváth János királyi kamarás és első alispán elnöklete alatt összeült a várme­gye azon választmánya, mely még január 17-én a közgyűlés által lett megvá­lasztva, hogy a bizottsági munkálatokra megtegye véleményét.246 A zsidókat érintő első észrevétel a kereskedelmi munkálatok kapcsán tétetett a De Regulatione Rei Vectigalis munkálat negyedik törvénycikkével kapcsolatosan (De eductione Mercium ad Provincias haereditarias). Problémaként vetődik fel, hogy legújabban az Ausztriában bevezetett Consumptionalis, vagyis fogyasztói adó (Verzehrungs Steuer) a magyar kereskedést nagyban gátolja, és ezen némi könnyítéseket szeretnének elérni a magyarok. Hiszen bármely árut, ha Auszt­rián keresztül visznek - még akkor is, ha azt nem ott használják fel -, azért vá­mot kell fizetni; ezt az adót pedig a kereskedő többet nem kapja vissza. Koráb­ban azonban az volt a gyakorlat, hogy a határon, amikor a kereskedő azt átlép­te, a vámot kifizetni volt köteles, ugyanakkor a kivitelkor az visszafizettetett. Tehát most már ha keresztül is utazott valaki az országon árujával, akkor kár érte. Ebben az esetben pedig kiváltképp fontos lenne az, ha a zsidókra vonatko­zó, a kereskedelemben meglévő egyéb korlátozásokat is megszüntetnék, hiszen ők azok, akik a magyarországi termékek jelentős részét fuvarozzák: „...a ma­gyar kereskedésnek egyik fő akadálya az is, hogy a zsidóknak, kik eddig a ma­gyarországi productumokat leginkább mozdítják elő a kereskedésben, sem sok magyarországi városokban, sem Bécsben is magok tulajdon neveik alatt keres­kedést űzni nem szabad, hanem mindég bizonyos jutalom fizetése mellett kény­telenek más austriainak nevét kölcsönözni, ha csak magok is Bécsben, vagy Austriában nem laknak, ezen akadálynak eltörültetésére is törekedni, s a zsi­dóknak a magyar kereskedés megszorításával járó ezen nyomattatásokat eltö­rölni igyekezni szükséges.”247 Ezután folytatódnak az észrevételek az úrbéres kérdéskörben, ahol is a zsidó a parasztnyúzó uzsorás képében jelenik meg. A jobbágy telki haszonvételének (usufructuatio) esetleges eladásával kapcsolatos tárgyalásánál említtetik, hogy „A jobbágy minden pénz és fáradság nélkül fog egyszerre jutni a birtokában lévő jobbágy ülés használhatásának eladási jussá­hoz, eladósíthatja, sőt el is idegenítheti azt; hitele tehát minden uzsorás zsidó előtt nagyobbodik.”248 Ez pedig nem csak a jobbágynak, hanem gyermekének is 246 „A zalai észrevételek teljes szövegének (és eredeti kéziratának) vizsgálatával, valamint né­hány újabb, korábban ismeretlen (de kétségkívül hiteles ) forrás bevonásával...bizonyítható...az észrevételek teljes tervezetét — bátyjával közösen — maga Deák Ferenc készítette, a nyomdába ke­rülő kézirat egészét ő véglegesítette. Közreműködése nem merült ki a vélemények puszta megszö­vegezésében, mert számos ponton kimutatható az is, hogy a legjelentősebb javaslatokban éppen az ő mérsékelt reformelképzelései öltöttek testet .’’Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres mun­kálatokra tett zalai észrevételek. In: „Javítva Változtatni” Deák Ferenc és Zala Megye 1832. évi re­formjavaslatai. S. a. r. Molnár András (Zalai Gyűjtemény 49.) Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg 2000. 256-257. 247 Zala Vármegyének Az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira Tett Észrevételei. [H. ny. n.] 1832. 5. 248 Zala Vármegyének...Észrevételei. 1832. 23. „... törvényünk ellen van, hogy a szegény pa­rasztot tsak ollyan könnyedén ki lehessen kergetni a telekből, és azt kiadni a Sidónak. Én tehát kí­vánván az idő leikével előmenni, a Sidók között is teszek kivételt; azon Sidó, a ki katonáskodott, és jó viseletéről bizonyságot tud mutatni, az illyennek engedtessen meg az urbáriális sessio bírhatása,

Next

/
Oldalképek
Tartalom