Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1194 MARKÓ RICHÁRD Zalaegerszegen 1831. decemberl2-én és az azt követő napokon Zalabéri Horváth János királyi kamarás és első alispán elnöklete alatt összeült a vármegye azon választmánya, mely még január 17-én a közgyűlés által lett megválasztva, hogy a bizottsági munkálatokra megtegye véleményét.246 A zsidókat érintő első észrevétel a kereskedelmi munkálatok kapcsán tétetett a De Regulatione Rei Vectigalis munkálat negyedik törvénycikkével kapcsolatosan (De eductione Mercium ad Provincias haereditarias). Problémaként vetődik fel, hogy legújabban az Ausztriában bevezetett Consumptionalis, vagyis fogyasztói adó (Verzehrungs Steuer) a magyar kereskedést nagyban gátolja, és ezen némi könnyítéseket szeretnének elérni a magyarok. Hiszen bármely árut, ha Ausztrián keresztül visznek - még akkor is, ha azt nem ott használják fel -, azért vámot kell fizetni; ezt az adót pedig a kereskedő többet nem kapja vissza. Korábban azonban az volt a gyakorlat, hogy a határon, amikor a kereskedő azt átlépte, a vámot kifizetni volt köteles, ugyanakkor a kivitelkor az visszafizettetett. Tehát most már ha keresztül is utazott valaki az országon árujával, akkor kár érte. Ebben az esetben pedig kiváltképp fontos lenne az, ha a zsidókra vonatkozó, a kereskedelemben meglévő egyéb korlátozásokat is megszüntetnék, hiszen ők azok, akik a magyarországi termékek jelentős részét fuvarozzák: „...a magyar kereskedésnek egyik fő akadálya az is, hogy a zsidóknak, kik eddig a magyarországi productumokat leginkább mozdítják elő a kereskedésben, sem sok magyarországi városokban, sem Bécsben is magok tulajdon neveik alatt kereskedést űzni nem szabad, hanem mindég bizonyos jutalom fizetése mellett kénytelenek más austriainak nevét kölcsönözni, ha csak magok is Bécsben, vagy Austriában nem laknak, ezen akadálynak eltörültetésére is törekedni, s a zsidóknak a magyar kereskedés megszorításával járó ezen nyomattatásokat eltörölni igyekezni szükséges.”247 Ezután folytatódnak az észrevételek az úrbéres kérdéskörben, ahol is a zsidó a parasztnyúzó uzsorás képében jelenik meg. A jobbágy telki haszonvételének (usufructuatio) esetleges eladásával kapcsolatos tárgyalásánál említtetik, hogy „A jobbágy minden pénz és fáradság nélkül fog egyszerre jutni a birtokában lévő jobbágy ülés használhatásának eladási jussához, eladósíthatja, sőt el is idegenítheti azt; hitele tehát minden uzsorás zsidó előtt nagyobbodik.”248 Ez pedig nem csak a jobbágynak, hanem gyermekének is 246 „A zalai észrevételek teljes szövegének (és eredeti kéziratának) vizsgálatával, valamint néhány újabb, korábban ismeretlen (de kétségkívül hiteles ) forrás bevonásával...bizonyítható...az észrevételek teljes tervezetét — bátyjával közösen — maga Deák Ferenc készítette, a nyomdába kerülő kézirat egészét ő véglegesítette. Közreműködése nem merült ki a vélemények puszta megszövegezésében, mert számos ponton kimutatható az is, hogy a legjelentősebb javaslatokban éppen az ő mérsékelt reformelképzelései öltöttek testet .’’Molnár András: Deák Ferenc és a rendszeres munkálatokra tett zalai észrevételek. In: „Javítva Változtatni” Deák Ferenc és Zala Megye 1832. évi reformjavaslatai. S. a. r. Molnár András (Zalai Gyűjtemény 49.) Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg 2000. 256-257. 247 Zala Vármegyének Az Országos Kiküldöttségnek Rendszeres Munkáira Tett Észrevételei. [H. ny. n.] 1832. 5. 248 Zala Vármegyének...Észrevételei. 1832. 23. „... törvényünk ellen van, hogy a szegény parasztot tsak ollyan könnyedén ki lehessen kergetni a telekből, és azt kiadni a Sidónak. Én tehát kívánván az idő leikével előmenni, a Sidók között is teszek kivételt; azon Sidó, a ki katonáskodott, és jó viseletéről bizonyságot tud mutatni, az illyennek engedtessen meg az urbáriális sessio bírhatása,
