Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1191 tait vizsgálva megtette végső észrevételeit, 1832. május 8-án és az azt követő napokban a Balassagyarmaton ülésező megyei közgyűlésben vizsgálat alá vétetett, és a zsidókra nézve a következő változtatásokkal fogadtatott el. A zsidók regulációjára vonatkozóan az hozatik fel, hogy,,...a hazába béjönni kívánó izraeliták eránt való különbséget is, a hazafiúsítást érdeklő szakaszban megállapított alapnál (Principium) fogva a tekintetes rendek megszüntetni látván, az izraelitáknak is átaljában az orágba való szabad menetelt engedtetni kívánnak.”235 Majd a további kitételekkel történő jóváhagyás folytatódik: „A zsidó nyelven nyomtatandó könyvek eránt rendelkező 4-ik §-us értelme a nyomtatásbéli szabadság alapjaival ellenkezvén, az ottan elfogadott alapokat az izraeliták könyveire nézve is kiterjeszteni kívánják a tekintetes rendek. Továbbá különös oskolák felállítását az izraelitáknak csak azon feltétel alatt kívánnák a tekintetes rendek megengedni, ha ott a magyar nyelvet használandják, és a tanítást is azon nyelven intézendik, egyéberánt az országban fennálló köz oskolákba járni köteleztessenek.”236 1832. február 23-án és az azt követő üléseken kerültek tárgyalás alá a bányászat ügyével kapcsolatos vizsgálódások, ahol is a LXI. cikkelyre nézve említtetett, hogy „...mivel a zsidóknak átaljános kizáratása a köz társaság védelme alá tartozó keresetmódok öszveszorítása mellett, magát a polgárosítást is hátráltatná, egyéberánt a felvilágosodás előmenetelével meg sem férhetne, - kívánják a megyebéli rendek az eddig fennálló kizáró törvényeket eltöröltetni, s a zsidóknak bánya mívelésére és bányavárosokban lévő tulajdon bírására szabadságot adatni, oly formában azonban, hogy mivel az ország igazgatás tárgyai közt e városokban zsidók által szerzendő birtokra nézve bizonyos öszveszorítás tétetett, a bányákban is öszvesen csak azoknak 150. részét bírhassák a zsidók.”237 A LXIII. törvénycikkelyhez még annyit kívánnak hozzátenni, hogy mivel a fentiek szerint „... a zsidók kizárását meg kellene szüntetni, szükséges az első §-ban hozzátenni: »Judaeis etiam huc intellectis«” Verőce vármegye észrevételei között csupán néhány mondatból informálódhatunk, s itt a zsidók csak példaként hozatnak fel, mint egy csalásra és más gazságra hajló nép, amelyet az orszában mégiscsak megtűrnek. Ha pedig így van, akkor a műveltségben és és erkölcsökben sokkal inkább rokon reformátusokat, evangélikusokat miért ne lehetne befogadni. Mint mondják, a különbség ott van, hogy míg a zsidók csak megtüretnek, de nem lehet sem birtokuk, sem közhivatalt nem viselhetnek, úgy a protestánsoknál a befogadásnak teljes körűnek kell lennie.238 235 Nógrád Vármegye...Publico Politicumot tárgyzó...Észrevételei... 1832. 24. 236 Uo. vö. Löw, L.\ Der jüdische Kongress...i. m. 326. „In Wahrheit stand aber der Jugendunterricht dazumal unter den Juden viel besser, als unter den Christen.” 237 Az 1827. Esztendei 8-dik Törvény-Czikkely Következésében Készült Országos Rendszeres Munkák Megvisgálására Tekintetes Nemes Nógrád Vármrgye Által A Bányászság Tárgyában Rendelt Bizottságnak Észrevételei S Ezek Folytában Költt Végzések. Esztergami K. Beimel Jósef betűivel, Pest 1832.17. 238 Illustratio Critica Momentorum, Reflexionibus I. Comitatus Veröczensis, Ad Opinionem Deputationis Regnicolaris In Commercialibus Elaboratam Deductis, Pro Augustanae Et Helveticae Confessionis Asseclis Ad Regna Dalmatiae Croatiae Et Slavoniae Cum Jure Possidendi Fundos, Et Gerendi Munia Publica Admittendis Adjectorum. Typis Francisci Suppan, C. Reg. pr. Typographi ac Bibliopolae, Zagrabiae 1832. 5., 13-14. Arva vármegye rövid észrevétele a közpolitikái albizott-
