Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1188 MARKÓ RICHÁRD az utóbbi országgyűlés közpolitikái albizottságának munkálataira nézve észrevételeit megtegye. A megye egyetértett az albizottság munkálataival, ugyanakkor kívánta azt is „...hogy a zsidókon a Királyi Kamara által megvenni szokott türedelembéli taksa,228 mint nevezetére nézve is gyűlöletes adózás neme, annál inkább megszüntessen, minthogy se a természeti, se polgári törvényeinkben nem gyökereztethetik, és különben is a törvényhozó testnek figyelmére igen méltó a zsidóságnak a többi földnépével egyenlőbb helyheztetésben való tétele, mert a reája kiszabott különös terhek, és azon kirekesztések, melyeknek kitéve vagyon, egyedül arra szolgálnak, hogy minden az országhoz, hazához szorosabban le nem kötelezett zsidó magát - mint idegent tekintvén, és a polgári egyesület jótéteményeiben részes lakostársára káján szemekkel nézvén — rövidségét, melyet e részben szenvedni kéntelen — akármely utakon és módokon helyrehozni, és gyakorta mások tetemesebb megkárosításával is kipótolni törekedjen.”229 Békés vármegye is megtette észrevételeit a közpolitikái albizottság munkálataira. 1832. július 4-én a 8. ülésen olvastatott a még 1831. január 27-én Vidovitch György királyi tanácsos és első alispán elnöklete alatt Gyulán ülésező közgyűlésből e célra kirendelt bizottság által készített észrevételek némelyike. Az 1. §. nem nyugtatta meg a bizottságot, „...mert nem látja mért kelessen a’ Zsidóknak az Országba lehető bé fogadhatásokra, s letelepíthetésekre nézve más törvényt hozni, mint a miilyen ezen IX-k rész legelső száma alatt a külföldrül béjövőkre átalyános tekintetbe javasoltatott; minélfogva a’ Zsidókat is tsak azon törvények alája vetni, mint emberi, mint politicus szem pontbúi véve tanátsosbbnak gondolná.” A 2. §-sal egy véleményen vannak, „Mert ugyanis ha erre nézve az adatik okúi, hogy a’ Zsidók fortélyos törvény áthágok /: prevaricátorok: /és csábítók, kik kivált a’ nemesebb érez körüli manipulatióban tehetnek károkat, - akkor a’ politica administratio mellynek az illyenekre felügyelni módjában, tehetségében áll, tsak árnyékba borittatik az ollyan törvény osztályát a’ hely szinétől távúi tartja.” A 3. §-ra nem volt észrevétel, s a 4. §. is rendben lenne, „...azonban hogy matricularis könyveinknek vitelében egyedül tsak a Magyar nyelvet tartozzanak használni a’ Zsidók is...” Az 5. §-ra csak 228 Egy 1788. szeptember 16-án kelt rendelet szerint megszűnt azon bélyeg, melyet a zsidóságtól eddig mint megtűretésük béreként szedtek. A Magyar Királyi Helytartótanács elrendelte, hogy az eddig taxa tolerantialis (türelmi adó) néven szedett adó mostantól kamarai adóként fog neveztetni, vagyis: dass die von der ungarischen judenschafft jährlich zu erlegende tax nicht mehr unter dieser benamung, sondern unter einer cameral tax eingeschoben werden solle.” MHJ XVIII. 770. sz. 428-429. vö. Grellmann, H. M. G.\ Statistische Aufklärungen... i. m. 1797. II. 192. „Die sogenannte Toleranztaxe der Juden soll ferner als ein Cameralgefalle fortdauern.” - „In general, the Toleration Tax epitomitzed the relationship between Jews and the Habsburgs during the age of absolutism. Like other absolutist sovereigns.. .paid litte attention to Jews other than finding ways to elicit tax revenue from them. In this regard, the Toleration Tax embodied a shift in the attitudes of the Habsburgs from earlier monarchs whose religious disdain determined how they governed Jews into monarchs who overlooked religious differences in favor of the practical demands of the state.” Lupovitch, H. N Jews at the Crossroads... i. m. 38-39. 229 Az Országos Rendszeres Munkáknak Megfontolására Tekintetes Torontál Vármegye Által Kirendelt Küldöttségnek Véleménye A Köz Igazgatási Tárgyban A Tekintetes Nemes Vármegyének Erre Tett Észrevételeivel, És Határozásaival Együtt. Nyomtattatott Grünn Orbán Örökösseinél, Szegeden 1832. 13-14.
