Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1174 MARKÓ RICHÁRD beállani; ezen a földmívelőnépnek szaporodását nagyon gátló hiba kerültetése végett szükséges, hogy számszerint kijelöltessen, mennyi légyen a zsidók közül állitandó katonák száma, - az eképpen állítottak, megválthatatlanul katonáskodni kötelesek lévén. - Minthogy pedig, az eképpen állított és holtig nőtlenül katonáskodás sem mozdítják elő, az ország fennállhatására okvetlenül megkivántató népesedést. - Fel fognak ügyelni a követek, hogy az állítás, a személyek megválasztása iránt az 1802-ik esztendei országos tanácskozásban megállapittatott princípiumok szerint tétessék s az eképpen állított katonáknak is, mindazon személyes jussaik és előmeneteleik és eltöltött bizonyos időre szorított katonáskodásuk idejének utána, hazabocsáttatások iránt, törvény hozattasson.”178 Vas vármegye követi utasításának 22. pontjában a terhek miatt panaszkodik: „Az adózó nép a pénzkeresés alkalmatosságainak hiányossága és az idei mostoha termés miatt az ő adójának fizetését a számos katonai deperditák viselése mellett tetemes megerőltetés nélkül nem teljesíthetvén, hogy e részben orvoslás kerestessen, követ urak oda utasittatnak, hogy Őfelségének arra leendő megkérettetését eszközölni igyekezzenek, hogy az adóbeli mennyiségben a zsidóság türedelmi pénzét is beszámoltatni, mindenesetre követ uraknak különösen meghagyatván, hogy az adónak feljebb való emeltetésébe egyáltalában ne ereszkedjenek.179 Az október 29-én tartott kerületi ülésen, ahol is a katonamegajánlások kérdése volt terítéken, Borsitzky Trencsén megyei követ kissé panaszosan jegyzi meg, hogy az 1807. évi I. te. pontjait nem tartják be, s több dologgal kapcsolatban is nemtetszésének ad hangot: „Egyszer már említém, hogy regementjeinknél holmi kikeresztelkedett zsidók tétettek tisztekké; most pedig azt kell állítanom, hogy rövid időn kereszteletlen zsidók is lesznek tisztek regementjeinkben.”180 A november 4-i kerületi ülésen még azt a megjegyzést kívánta tenni Borsitzky, hogy törvényben legyen kimondva, „...hogy a zsidók maguk közöl állítsanak ujonezokat, mert a múlt statutiókor az ő vármegyéjében magára vállalván egy zsidó a lifferirozást, csakhamar quittungot hozott a gener, commandótól, hogy a trencsén-vármegyei zsidók részéről már ki vannak állítva az ujonezok.”181 A kívánat jogosnak tűnt, hiszen Pest vármegye követi utasításainak 21. pontjaként is hasonlót olvashatunk: „Tapasztaltatván, hogy a zsidók maguk helyett pénzért keresztyéneket szoktak katona fogadások alkalmával fogadni és állítani: annál fogva oda utasittatnak követ urak, hogy minden iparkodással azt igyekezzenek eszközölni, hogy ezen visszaélés megszüntettetvén, a zsidók mind közönségesen jövendőre való nézve, mind különösen a mostani katona állításnak alkalmával, a reájok esendő mennyiségű ujonezoknak tulajdon nemzetségükből leendő kiállítására hathatósan köteleztessenek, és maguk helyett pénzért fogadott keresztyéneknek állitá-178 MNL OL, N 119, 2. fasc. 101. sz. 99. 179 MNL OL, N 119, 2. fasc. 113. sz. 189. 180 Vaszary Kolos: Adatok az 1830-iki Országgyűlés Történetéhez. Ózv. Sauervein Gézáné Cs. És K. Sz. Könyvnyomdája, Győr 1885. 101. 181 Uo. 104. Minthogy a zsidóknál e szokás már régóta divatban volt, a Helytartótanács a helyzetet felismerve, korábban is igyekezett e kérdést az 1812. október 6-án kelt 25604. sz. rendeletével egyértelművé tenni: „Judaei, per praestationem in Vino, et Aere parato, vel alio quocunque benevolo oblato a Statutione Tyronum non eximantur.” Enchiridion, 1825. III. 303.
