Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán
114 HANTOS-VARGA MÁRTA azonáltal nem új korról, hanem új világról szól, egy új társadalmi berendezkedés alapozásáról. Szakasits ugyanabban a számban a munkásság, a parasztság és a polgárság „hármas szövetségéről” cikkezett.115 A tétovázás helyett konkrét lépéseket sürgetett, a „szervezeti, szerkezeti keretek” meghatározását és közös programírást. Az együttműködést nem csupán egy átmeneti, fontos és sorsdöntő cél, hanem a jövő érdekében tartotta fontosnak. Meglepetésszerű — de összecsengő Peyer elővigyázatos szavaival —, hogy az eddig számbavett kérések mellett a szociális problémák „gyökeres megoldását” várja. A világ megváltozott gazdasági létében csakúgy, mint struktúrájában. Új célok, új megoldások kellenek - fejtegeti. S egy félmondat utal „egy új termelési rend” indokoltságára. A gazdasági, társadalmi, politikai demokratizálódás mértéke és meghatározása nem lehetett napirenden, a téma értelemszerűen aggodalmakat keltett. A Nemzeti Újság visszatért az „egy bizonyos nemzeti irányú polgári lap”, a Magyar Nemzet közreműködésével megszületett indítványra.116 A főcím mindent kifejezett, a korábbi zord modor ellenben változott, ahogy a névtelen szerző is észrevételezte az ismert marxista jelszavaknak a réginél szelídebb hangú megismétlését a baloldalon. A szociáldemokrata vezetők ünnepi állásfoglalásaiból végösszegzésként azt szűrte le, hogy a békülékeny és óvatos nyilatkozatok mögött alapjában változatlan program rejtőzik, s a párt csupán ködösíti távolabbi céljait. Kifogásolta, hogy a szövegekben a leggondosabb kereséssel sem lehet megtalálni a keresztény szót, nincs célzás a szentistváni állam kereteire, s árnyéka sincs valamiféle ígérteinek az osztályharc feladására. Felemlegetette a negyedszázados eseményeket, de csekélyebb mértékben és más stílusban. Az elutasítás tagadhatatlan. Az író deklarálta, hogy a magyar katolicizmus és hivatalos vezetői ragaszkodnak korábban kialakult nézeteikhez, viszont kétségtelen a hang enyhülése is: „A keresztény magyar társadalom változatlanul idegenséggel és bizalmatlansággal nézi a tervkovácsolást.” Új vonásként végül követelte a szakszervezeteknek a párturalom (tehát a marxista befolyás) alóli felszabadítását. Almásy cikkeinek utóélete is kirajzolódott. Mivel ő elvitathatatlan logikával alapvető keresztény értékekre (a társadalom rendjére, a nemzeti közösség kohéziójára, az egyén javára és szabadságára) hivatkozva, továbbá a politikai cselekvés keresztény értelemben vett céljához illeszkedve érvelt a gyakorlati élet egy adott területét érintő dologban, egy adott történelmi kontextusban (a háború és/vagy polgárháború hipotetikussága mentén), nehéz volt részben vagy egészben el nem ismerni gondolatmenete helyességét. A Nemzeti Újság úgy oldotta fel e bonyodalmat, hogy miután a szélsőbaloldalra helyezte a szociáldemokrata pártot — tudván, hogy egyesek követelték annak betiltását — a politikai paletta időleges képét is felvázolta. „Meg kell állapítani, hogy teljesen téves és hamis az az érvelés, hogy a szociáldemokráciával össze kell fogni politikailag azért, mert az országgyűlésben képviselve van és mert ezt a kormány eltűrte (!) A magyar választójogi törvény az alkotmányosság értelmében ez idő szerint olyan, hogy lehetővé teszi pártok keletkezését, s azok jelöltjeinek 115 Szakosíts Árpád.-. Munkások véleménye a hármas egységről. Népszava, 1943. május 2. 3. 116 Sz.n.-. A szociáldemokrata párt nem változik. Nemzeti Újság, 1943. május 6. 5.
