Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1172 MARKÓ RICHARD beözönlése a borkereskedést nagyon lecsökkentette. Mivel Ő Felsége is kívánja a nemzeti gazdagság gyarapodását, az 1729. 12. te. szerint, tehát sürgessék a követek, hogy a hegyaljai borkereskedést mentsék fel a harmincadok és egyéb szorítások alól. Galíciára, Lodomériára és a többi örökös tartományokra nézve a harmincadokat arra a lábra állítsák, mint 1651-ben Ferdinánd alatt volt. A zsidókat tiltsák ki Hegyaljáról, ha ez most nem lehetséges, a megye 1820. november 10-i végzése szerint a bor itcénkinti eladásán kívül minden borkereskedéstől, aszú stb. készítésétől tiltsák el. Vétség esetén veszítse el a bort vagy árát, a cselekedet miatt a nemes pénz, a nem nemes testi büntetésben részesüljön. a hordók lebélyegzésére az 1807 22. tc.-t tartsák meg.”170 A vármegye 1826. február 20-23. között tartott közgyűlésen az országos küldöttség kereskedésre vonatkozó munkáját felolvasták, majd némi igazítással utasításként küldték meg a követeknek: II. pont alatt (A 2. te. a kóborló cigányok rendszabályozásáról és zsidók kiutasításáról szól): 1.) Harmincadok illető tisztségei tiltsák meg a zsidók bejövetelét. 2.) Itt lakó zsidókat kötelezzék mezei munkára. Kereskedést és mesterséget folytatókat jegyezzék fel. 3.) Nemesi jószágok, jobbágytelkek, kocsmák bérbevételét ne engedjék meg nekik. 4.) Zsidók gyermekeiket keresztény iskolába járassák, s ennek bizonyságlevele nélkül nem házasodhatnak. Szerződésekre nem szabad zsidó nyelven írni. Katonai szolgálatra kötelezzék őket. 5.) Azon zsidó bírókat szigorúan büntessék meg, kik a szabad menlevél nélkül bolyongókat nem jelentik be. Azt a házigazdát is, aki egy ilyen zsidót befogad. 6.) Nem helyes, hogy a megtűrt zsidók türelmi adót fizessenek. A kiutasítandókat azonban fizetésért se tűrjék meg. A XII. pont alatt (A 14. te.-re adott észrevételek) 3. pont) „Céhekbe vegyenek fel zsidókat is, de külön céheket ne alkothassanak.” Valamint a XXVI. pont alatt „(A 36. tc.-hez: hogy csak a szőlőgazdáknak legyen joga a korcsmáltatáshoz, neki éredeke, hogy jó legyen a bor, mások meghamisítják): 1.) Hegyalján kívül termelt aszút ne hozzanak be. 2.) Szőlő zsidóé nem lehet, ha van el kell adnia. 3.) Korcsma se lehessen az övék s más részére sem vehetnek és adhatnak el bort.”171 Borsod vármegye követi utasításának 34. pontja a következőképpen nézett ki: ,,A’ sidóság arról, hogy nemesi ingatlan javakat zálogban, árendában vagy más akármelly szin alatt bírhasson vagy mások által is administráltathasson az 1818-ik esztendőbeli Kis Asszony hava 18-án 23171 szám alatt leg felsőbb parancsolatból ki adott circuláris rendelés által eltilalmaztattatván; Követ Urak ezen dolog elintézésének propositióban leendő vételekor utasításúl magok előtt azt tartsák, hogy mivel a’ Hármas Részű Törvény Könyv l-ő része 9-ik cimje szerént a’ haza nemes fiai, javaikat önnön szabados jó tettzések szerént használhatják, ’s jószágaik magános administrátiójára nézve elejekben törvényt Írni nem lehet, a’ tisztelt felső rendelésből a’ nemesi sarkallatos jussokra ki ható sérelem távoztattasson el; és azon felső rendelés a’ nemesi rendre nézve csak javasló nem kötelező erejű rendelésnek tekintettessen; minden esetre pedig magoknak a’ sidóknak állapotja is, ha a törvényt Tévő Test által most ne talán végképen el nem határoztattatna; az 1790/1-ik esztendőbeli 38-ik törvény cikkelyben meg szabott állapotra 170 Bodnár I .: Zemplén vármegye követi utasításai...i. m. 1940. 7. 171 Bodnár I.: Zemplén vármegye követi utasításai...i. m. 1940. 7., 10-12.