Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1168 MARKÓ RICHÁRD vol. 2.) Mivel a zsidók számára a borkereskedés tilos, állapítsák meg a személyes fogyasztási mennyiséget, valamint azt, amennyi a kimérésekre vonatkozik. 3.) Tiltsák el őket a bortermeléstől, hiszen eddig is sok szőlőt telepítettek. 4.) Ne birtokolhassanak szőlőt és ne vásárolhassanak aszút és esszenciát.155 5.) Február 2-a előtt ne lehessen bort behozni, még személyes fogyasztásra sem máshonnan, és végképp ne lehessen feldolgozásra bort, aszút, esszenciát vagy mustot kivinni. 6.) Szigorúbb szabályok vonatkozzanak a termelőkre. 7.) Oldják fel a borkereskedelmi korlátozásokat. Ezen borkereskedelemre vonatkozó kérések a kereskedelmi bizottsághoz lettek utalva.156 Szeged városa 7. pont alatt kéri, hogy zsidók is lehessenek keresztény gyermekek gyámjai és gondozói, a törvényes akadályokat hárítsák el.157 10. pont alatt említtetik, hogy a Debrecen városához tartozó dohányüzem Tabak-Abaldo158 területét az építés előtt zsidók vették haszonbérletbe, és ők helyet akarnak foglalni a kincstári házban, ezért a városi elöljáró megvonta tőlük a letelepedési engedélyüket.159 A 176. ülésen szóba került a dohánytermesztés és az azzal történő kereskedés, illetve az azzal történő kereskedés előmozdítását célzó javaslat, ahol is felmerült a zsidók ügye, mely javaslat pontjait Bory Miklós ítélőmester olvasni kezdte: „Abban, mely kezdődik: Annis superioribus etc., azon állítást in forma monopolii tradita, ide nem alkalmazhatónak találta az elölülő, mert akkor volna monopólium, ha csak egy classisnak volna szabad dohányt venni, de itt a factum az, hogy a bécsi szükségre zsidókkal contráhál a bécsi dohányigazgatás, de amellett más akárki is vásárolhatja a dohányt és midőn licitando köttetik bizonyos társasággal a contractus, ámbár a státusok kívánsága az, hogy többeknek adasson azon beneficium, mégis ezt monopóliumnak mondani nem lehet, sem pedig abból nem terjedhet gravamen, hogy az Austriacus örökös tartományok mástúl mint ezen contrahens társaságtól dohányt venni nem akarnak, ezen oknál fogva az izenetből azon szavak: Societati nonnullorum quaestorum in forma 155 ,,A’ legjobb Hegyallyai borkat azok isszák meg nagyobb részént, kik soha nem látták a Hegyallyát; az allyát, a’ Bachus turháját az elbágyadtt Magyar utazóval itatja meg a’ vendégfogadókon a’ tsalárd ’Sidó.” Magda E: Magyar Országnak... i. m. 412. 156 Acta Comitiorum 1825-27. II. CX. sz. 519-520. Sub E vö. Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum... 1826. 131-132. 157 E kérdés egy későbbi országgyűlésen szintén felmerült. Az 1833. május 29-én tartott főrendi ülésen a rendek 4. vallásbeli üzenetének vitája kapcsán, majd július 5-én az 57. országos ülésen, ahol a rendek által küldendő 6. vallásbeli üzenet tárgya feletti vitája fejeződött be, majd július 8-án az 59. országos ülésen a főrendeknél a rendek által a vallás dolgában küldött üzenete feletti vitája alatt, valamint a július 15-én tartott főrendi ülésen a rendeknek a vallás dolgában küldött 7. üzenetére adandó válasz feletti vitája alatt. 158„Mi pedig az abaldónak s egyeseknek benn az országbani dohánykereskedését illeti: századunk első tizedének vége felé, midőn t. i. künn a száraz föld elcsukása oly keresetté tette e czikkelyt, a zsidók nagy tűzzel fogták fel ez ágát kereskedésünknek, melybe eddig nem elegyedtek. Egy messzeágazó társaságot alkotának, mely több vidékeken úgyannyira magához ragadá az első kézbőli vételt, hogy a szükséges menyiség beszerzése iránt nem ritkán a császári abaldót is zavarba ejté, s kényszerítő azt tőle magasabb áron vásáriam.” Horváth Mihály kisebb történelmi munkái. I-IV Kiadja Ráth Mór, Pest 1868. III. 338. vö. Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban, a három utolsó század alatt. A Magyar Kir. Egyetem Betűivel, Buda 1840. 357. 159 Acta Comitiorum 1825-27. II. CX. sz. 530-531. Sub G vö. Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum... 1826. 142-143.
