Századok – 2015
2015 / 5. szám - Deák Ágnes: A "Bach-Zichi huszár"-ok. Hivatalvállalás a Schmerling-provizórium idején
1136 DEÁK ÁGNES renc javaslatára az országgyűlés feloszlása előtt ünnepélyes Óvást fogadott el, amely konstatálta a korábbi törvényellenes „abszolút” rendszer felújítását, s a közvélemény számára cselekvési programot hirdetett. Deák második feliratának záró soraival együtt ez az Óvás a következő néhány évben a magyar politikai elit által immáron nyíltan hirdetett passzív ellenállás alapdokumentumának számított: „Mi tehát kénytelenek vagyunk már előre minden ily eljárást alkotmányellenesnek s a tizenkét évig fennállott abszolút rendszer további folytatásának tekinteni. Az erőhatalomnak tettleg ellene nem szegülhetünk, de azok ellen, mik ekképp történnek, ünnepélyes óvást teszünk, s kijelentjük, hogy minden jogilag fennálló törvényeinkhez, és így az 1848. évben szentesített s országgyűlésileg meg nem változtatott törvényekhez is szorosan ragaszkodva a hatalomnak minden oly lépését, mi azokkal ellenkezik, alkotmányellenesnek fogjuk tekinteni.”5 A Szabolcs megyei földbirtokos Krasznay Péter méltán értékelte úgy, hogy az országgyűlés „megadta ... az irányt az országnak a passiv resistentiára kimondván, hogy az ország gyűlés feloszlatott a nélkül, hogy az adót megszavazta volna. Tehát az adó törvénytelen lévén, azt fizetni nem hazafias dolog. Ezzel az úgy nevezett kurta 48-nak vége szakadt...”6 A megyei bizottmányok sorra tiltakoztak, határozataik tartalmazták az Óvás szövegének a megyei közgyűlési jegyzőkönyvekbe való felvétele mellett azt is, hogy mindazokat, akik a rendeleti kormányzás ideje alatt hivatalt vállalnak, hazaárulónak tekintik, s annak idejében „feleletre és számadásra” vonatnak, majd a tiszti karok lemondtak. Az uralkodó december 10-én elrendelte, hogy a megyei jegyzőkönyvekből „feltűnés mellőzésével” töröljék vagy metsszék ki e határozatok szövegét, de a hangos demonstráció politikai hatását a közvéleményre persze az már nem befolyásolta.7 Forgách Antal gróf magyar kancellár hiába igyekezett konszolidálni a helyzetet, s a felsőbb parancsoknak való engedelmességre bírni a megyéket, 1861. november 5-én az uralkodó feloszlatta a megyei bizottmányokat, korlátozta a helytartótanács jogkörét, kinevezte e testület élére helytartói minőségben Pálffy Móric gróf altábornagyot, s beköszöntött az ún. provizórium. A megyék élén állt főispánokat vagy felmentette Ferenc József vagy melléjük főispáni helytartókat, illetve királyi biztosokat nevezett ki. A megyei tisztviselői kart, valamint a megye területén fekvő települések tiszti karát (a városokban a polgármesterek javaslata alapján) a megyei vezető jelölte ki. Pest és Buda esetében a kineve-5 Deák javaslata az országgyűlés feloszlatása elleni Óvásra. In: Deák Ferenc: Válogatott politikai írások és beszédek. Szerk. Molnár András és Deák Ágnes. Bp. 2001. 2. köt. 118. 6 „Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak...” Visszaemlékezések 1830-1861. S. a. r. Forrai Ibolya, Árva Judit. A bevezetőt írta és a névmutatót összeállította Benda Gyula. Bp. 1998. 185. 7 Pálffy Mór, Magyarország helytartója jelentése Forgách Antal kancellárhoz, Buda, 1861. nov. 29., Pálffy előterjesztése az uralkodóhoz, Buda, 1861. nov. 29., Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL), D 185, Abszolutizmus kori levéltár, M. kir udvari kancellária, elnöki iratok (a továbbiakban D 185), 1861:881.; Forgách előterjesztése az uralkodóhoz, Bécs, 1861. dec. 4. (Rajta az uralkodó döntése, december 10-i dátummal). Uo. 1861:970. Heves vármegye határozatát (1861. nov. 18.) közli: Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. 4. köt. Eger 1893. 430-435.; vö. Sashegyi O.: Előszó i. m. 96.; Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860-61). Bp. 1967. 600-605.
