Századok – 2015
2015 / 5. szám - Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ban
1128 CZOCH GÁBOR szék tartoznak, és hol fog működni a szavazatszedő választmány. Ezt követően indul a szavazás a kerületekben. A szabályozás értelmében a „választók az illető kerületi választmány működése helyén megjelenvén, a terembe egyenkint belépnek - holott is a választmány elnökétől a választók nyomtatott névsorát átveszik, és a teremben az e célra kijelelt helyre vonulván az által vett ívre jegyzett összes választók közül 14-et aláhúznak, s az ívet összevetvén, azt a szavazatszedő választmány előtt az e végett kiállított szekrénybe beteszik. Az ívek átvétele és átadása közben a teremből kimenni, vagy az ívet magával kivinni szabad nem lészen. Csak azon szavazatok lesznek érvényesek, mellyek az elnöktől átvétettek, s mellyeken 14-nél több választó neve aláhúzva nem találtatik. - ha pedig a beadott szavazati íven a meghatározott számon felől még több választó neve aláhúzva lenne, az illyetén szavazati ív, mint érvénytelen félretétetvén, számba nem vétetik.” Gondoltak az analfabétákra is: „Az írni, és olvasni nem tudó választó az illető szavazatszedő választmány valamelyik tagját, mellyhez bizodalommal viseltetik aziránt felkérendi, miszerint ez vele a szavazás helyére elvonulva, az általa élő szóval bemondott neveket helyette az ívre húzza alá. Az illy választónál netalán lehető névjegyzéket semmi szín alatt nem lészen szabad elfogadni, hanem ha ez 14 választmányi tagot nem lenne képes bemondani, akkoron a felkért választmányi tag a választók egész névsorát előtte felolvasván, azokat, kik iránt a választó bizodalommal viseltetik, külön lapra feljegyzi, a választó előtt felolvassa és az ennek folytán általa kijeleltek s illetőleg választottak neveit aláhúzza.” A törvény nem tért ki a szavazategyenlőség esetére sem. A kassai szabályozás szerint a jelölőbizottság tagjait szavazattöbbséggel választják meg és azokat, akik azonos számú szavazatot kapnak, egymás után felveszik a megválasztottak listájára, míg az utolsó kettő szavazategyenlősége esetén köztük újabb titkos szavazással kell dönteni. A tisztújítási elnök és a szavazatszedő választmányok tagjai saját kerületükben fejenként szavaznak. Aki bármilyen hivatalt akarna vállalni, az nem lehet tagja a kijelölő bizottságnak. „Ha pedig a kijelelő választmány közül valaki valamelly főhivtal elvállalására közbizodalom által fölhivatnék, s azt elvállalni szándékoznak, illy esetben a bizottmánynak hit általi betöltése idejéig a kijelelők sorából kilépni tartozik. - Mindkét esetben valamint akkor is, ha akármely választott kijelelő magát érintett hit letételéig a tisztújítási elnöknél nem jelentendi, akkor a lemondott, kilépett vagy magukat nem jelentett kijelelők helyére az utánok következő számszerinti szavazat töbséggel bíró választott betöltendő lészen.” A szavazás végén a szavazati íveket tartalmazó szekrényt lepecsételik, és a városházára viszik, ahol a szavazatszedő választmányok összeszámolják őket, és a többséget kapott „kijelelők névsorát a választók gyűlésének beadandják.” A tisztviselők és a képviselők választását a tervezet már kevésbé részletezte. Az előbbieket a törvénynek megfelelően titkosan, golyókkal fogják megválasztani úgy, hogy minden tisztségre a jelölő bizottmánynak három jelöltet kell állítania. A tisztújító szavazásra szintén kerületenként, ugyanazokon a kijelölt helyszíneken fog sor kerülni. A képviselőtestületet illetően először is megállapították, hogy a város lakosságához mérten, a törvény alapján19 85 képvise-19 Az 1848. évi XXIII te. 22. § b. pontja szerint: „Közép városokban, az első 12,000 számon felül, minden 400 lakos után, az első 82 képviselőhöz adatik egy képviselő.”
