Századok – 2015
2015 / 5. szám - Czoch Gábor: Városi tisztújítás Kassán 1848-ban
1122 CZOCH GÁBOR leltek közül egyenesen kinevezendő egyének szekrényébe tegyék.” A kiküldött tanácsosok azonban azzal a válasszal jöttek vissza, hogy Korponay Károly Jövőre ismét személyesen szavaz”. Úgy tűnik tehát, a szavazás rendjére felügyelő királyi biztos pontosan láthatta, hogy a választó kire is adja le a voksát (melyik szekrénykébe dobja a választási golyóbisát). Az 1846-os választás a jegyzőkönyv szerint összességében békésen ment végbe a királyi biztos teljes körű felügyelete alatt. Mint láttuk, a város vezetése tett ugyan próbálkozásokat a hagyományos városi autonómia érvényesítésére, de az erre irányuló alázatos kérvények megfogalmazásán túl másra nem futotta az erejéből, lehetőségeiből, és jobb híján kénytelen volt elfogadni a rákényszerített királyi biztosi intézményt. Világosan látható az is, hogy a szabad királyi városok vezetése ekkor már valóban egy önmagát kiegészítő testület volt, amelynek összetételét alapvetően befolyásolta a kormányzat a királyi biztos személyén keresztül, hiszen az ő előzetes beleegyezése, jelölése nélkül senki nem kerülhetett az egyes tisztségekre megválasztható három-három személy közé. Vagyis, az egyes pozíciók elnyeréséhez mindenekelőtt a királyi biztos támogatását kellett megszerezni. A választás egyúttal a városok vezetése kapcsán a kortársak által is kritizált visszásságra, a nepotizmus jelenségére is példát szolgáltatott.9 A tisztújítás alkalmával a tanáccsal szemben a választott község akarata érvényesült, amennyiben valóban sor került az idős korú tanácsos általuk szorgalmazott nyugdíjazására, ugyanakkor az általuk bepanaszolt tanácsos elleni eljárásról a jegyzőkönyv nem tudósít, csak azt állapíthatjuk meg, hogy az illető továbbra is megőrizte pozícióját. Úgy tűnik továbbá, hogy a királyi biztos a választás előtt megfogalmazott egyéb kívánságokat, javaslatokat is javarészt figyelmen kívül hagyta, így nem került sor önálló levéltárosi állás létesítésére, és a forrai tiszttartót sem váltották le, miként annak sincs nyoma, hogy a hegyaljai birtok külön igazgatást kapott volna. A tisztújítás mindent egybe vetve a városi vezetésnek a felsőbb kormányszervekkel, illetve az udvarral szembeni kiszolgáltatottságát mutatja. Az 1848-as városi tisztújítás Az 1848-as pesti forradalom, illetve az áprilisi törvények hatására a városi tisztújítás rendjében bekövetkezett változások elemzéshez elsőként a március 15-i események kassai visszhangját kell felidézni. A pesti események híre Kassán a jelek szerint március 18-án terjedt el, és postán többen is megkapták a kinyomtatott 12 pontot, amelyet a fellelkesült polgárok sokszorosíttatni kívántak Werfer Károly helyi nyomdásszal, aki azonban ezt a tanács előzetes engedélyéhez kötötte. A polgárok ezért küldöttséget választottak maguk közül, amely a város közönsége nevében felkereste a főbírót helyettesítő polgármestert (az előbbi ugyanis országgyűlési követként Pozsonyban tartózkodott), akit a nyomtatási engedély kiadásán túl egy rendkívüli nyilvános polgárgyűlés összehívására is felkértek. A helyettes bíró, Rimanóczy Ferenc teljesítette a kéréseket. 9 Például Bayer Márton: A városok rendeztetése iránt. Pécs 1842. L. még Czoch Gábor: „A városok szíverek.” Tanulmányok Kassáról és a reformkori városokról. Pozsony 2009. 15-38.
