Századok – 2015
2015 / 5. szám - Tóth Árpád: Nemesség, polgárság és honorácior értelmiség határán: városi tisztségviselők a késő rendi társadalom korszakában
1110 TÓTH ÁRPÁD előtt született nemzedék azonban a társadalmi emelkedés sajátos — társadalmilag heterogén és a térben is jelentős utat megtevő — mintázatát mutatja fel. Ugyanazon bazini csizmadia mester, Ferdinand Sloboda három fia közül a legidősebb, Samuel a hagyományos polgári karrierútnak megfelelően, szülővárosában gombkötő mesterként jutott el a hagyományosan legmagasabb polgári tisztségre: a választott polgárság szószólójának választották meg. Két öccse viszont nem szakmát tanult, hanem lateiner pályán indult el: Johann, a kisebbik a jogi ismeretek birtokában Bazin aljegyzője lett, Michael, a középső viszont az ügyvédi képesítést is megszerezve Pestre költözött, és ott protestánsként az elérhető legmagasabb szintre jutott el: a város egyetlen evangélikus tanácsnokának egyik lányát feleségül véve és a városi ügyészségen kisebb tisztséget vállalva apósa halála után mintegy megörökölte annak tanácsnoki tisztségét.49 Ezzel az ország tulajdonképpeni fővárosában a tekintélyes evangélikus közösség legfontosabb világi vezetője lett, ugyanis a városi tanácsban az 1790-es évek óta egy „hely” az evangélikus felekezetűek számára volt fenntartva. * A bemutatott folyamatok és példák talán elegendőek ahhoz, hogy megállapítsuk: eddig egyáltalán nem vagy csak véletlenszerű válogatás alapján felhasznált történeti források (tisztújítási iratok, címtárak, egyházi és iskolai anyakönyvek) szisztematikus kutatásával és a prozopográfiai módszer alkalmazásával jelentősen árnyalható az az eddigi, erősen elnagyolt kép, amely a városi tisztviselőket rekrutációját tekintve oligarchikus és a nemesedés esélyének igézetében élő csoportként ábrázolta. Noha a pozsonyi evangélikus közösséghez kapcsolódó pályafutások aligha általánosíthatók a városi tisztviselők országos szinten több ezres tömegére, arra mindazonáltal alkalmasak, hogy észrevegyük: a 19. század elejére megjelentek a modern, bürokratikus hivatali üzem kialakulásának feltételei, és ez a városi igazgatás létszámbővülésén kívül főként a társadalmi környezet megváltozására vezethető vissza. A rendi viszonyok visszaszorulása utat engedett a növekvő társadalmi mobilitásnak, amennyiben a felsőbb szintű iskoláztatás társadalmi kiterjedése és időbeni (mind magasabb osztályokra történő) meghosszabbodása lehetőséget teremtett egy polgári hátterű, professzionális városi tisztviselői kar megszületésének. Eddigi ismereteink alapján nem tudjuk megítélni, hogy a latinos műveltségű iskoláztatás milyen mértékben és főleg hogyan hatott a városi tisztviselők műveltségére és hivatali munkavégzésére.50 A városi tisztviselés helye azonban elmoz-49 Samuel Sloboda Bazinban gombkötőként szerzett polgári jogállást 1810-ben, szószólói tisztségében említi a polgárkönyv (polgárkezesként) 1840-ben és 1845-ben, Johann öccse 1814-ben aljegyzőként tette le a polgáresküt. Státny okresny archív v Pezinku. Protocolum civium Bazin. 1776-1851. A Blaskovits-féle címtár 1837-es kiadásában Bazin vezetői között szerepel Johann von Szloboda polgármester, Ferdinand von Szloboda szószóló és Wilhelm von Szloboda városi adószedő. Nemesi jogállásukra vonatkozólag nincs adat. (Pesther und Ofner Wegweiser 1837.) Michael Slobodara 1. Schmall L.\ Adalékok i. m. 160, 185.; Tóth A.: Hivatali szakszerűsödés i. m. 52. 50 Csupán elszórt adatokkal rendelkezünk tudományos munkát végző városvezetőkről, illetve városi hivatalnok hagyatékában talált, jelentős könyvállományról - 1. például Patachich József hagyatéki leltárát: Budapest Főváros Levéltára, IV 1202. cc. (Testamenta et Inventaria), AN. 2001.
