Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán
106 HANTOS-VARGA MÁRTA ponti Papnevelő Intézet oeconomus-i feladatkörébe 1939. április 1-jén kinevezést nyert lelkipásztor83 nem e hivatal pedáns ellátása84 miatt lett egyre ismertebb személyiség. Tehetségét a politikai publicisztikában bontakoztatta ki. Pethő Sándor felkérésére 1939 elejétől előbb a Magyar Nemzetben jegyzett cikkeket, majd ősztől a betiltott Korunk Szava szellemiségét folytató folyóiratban, a Jelenkorban közölt írásokat, ahol 1940 decemberétől — immár szerkesztőbizottsági tagként — Katona Jenő, Szekfű Gyula, Horváth Sándor, Molnár Kálmán szellemi műhelyét egészítette ki. m.indeközben 1939 és 1943 között Serédi bíboros megbízásából a zsidó származású katolikusokat pártfogoló Magyar Szent Kereszt Egyesület papi elnöki85, utóbb lelkészi86 tisztét töltötte be. Szaktudás, széleskörű műveltség, szociális- és lelkiismereti érzékenység, kellemetlen konfrontációkat felvállaló bátorság, nyitottsággal párosult egyházhűség, s nem utolsósorban példaszerű vitatkozási kultúra jellemezte munkáit. 1941 elején félezer oldalas tudástár szerkesztőjeként szerzőtársaival „egy megzavarodott, ingadozó és kétségektől gyötört, szenvedélyek lángjától vakított közvéleménynek” szeretett volna hiteles, „Krisztus igazsága szerinti” útmutatást kínálni.87 Egy évvel később, saját kötetben, morálteológiai szemszögből elemezte a keresztény jelzőt magára öltő politika időszerű feladatait és felelősségét.88 Almásy ezekben az években meghatározó szerepet játszott a Quadragesimo Anno enciklika helyes értelmezésében, a hivatásrendek szerepének tisztázásában. írásai a „totális nacionalizmus” árnyékában különösen is kiemelik az önkormányzatiság elvét, a parlamentáris képviseleti rendszer nélkülözhetetlensé-83 EPL 1886/1939 Almásy Józsefet (1898-1944) 1921-ben Bécsben szenteltél pappá. Német nyelven írt disszertációjával három évvel később szerzett teológiai doktori fokozatot. 1926 és 1936 között a budai Szent Imre kollégium prefektusi tisztségét töltötte be, ezt követően helyezte ordináriusa plébánosként Esztergomba. 1939 tavaszán, miután Serédi Jusztinián hercegprímás pozitívan bírálta el a budapesti Központi Papnevelő vicerektori (gazdasági vezetői) állásának betöltésére beadott kérvényét, ismét a fővárosba került. Nem tanított. Irodai (oeconomusi) feladatköre mellett tudását és műveltségét az újság- és könyvírás terén kamatoztatta. Főpásztori kinevezésre ugyanezen időszakban tevékenykedett a Magyar Szent Kereszt Egyesületben (1939-1943). Az írásai által kiváltott reakcióról és személyes sorsáról alább bőven lesz szó. 84 Az éves jelentések dicsérőn említik. 1941-ben egy gyalázkodó feljelentés kapcsán Marczell Mihály az intézmény rektora az érseki hatóságnak címzett kimerítő válaszában határozottan kelt gondnoka védelmére. „Nagy képzettsége mellett sohasem törekszik feltűnésre. Sőt inkább azt kellene nála észrevételezni, hogy kivételes képességeit túlságos szerénységgel tartja meg magának és azt nem értékesíti olyan nyilvánosság előtt, amint az kívánatos lenne.” A vádak Almásy „furcsa” megjelenését, beszédmodorát, misézési stílusát érintették. EPL 1228/1941 86 A Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyvei 1919-1944 között. Szerk. Beke Margit. München-Budapest 1992. II. kötet 227. Az 1939. október 3-i Püspökkari Konferencia jegyzőkönyvének 19. pontja foglalkozik a Szent Kereszt Egyesület ügyeivel. 86 EPL 1152/1943 13. lap. A kinevezés dátuma: 1942. március 20. Papneveldéi gazdasági munkaköre néhány héttel korábban, e hó elején szűnt meg. 87 Katolikus írók új magyar kalauza. Szerk. Almásy József. Bp. 1941. 7. A szakírók nevei jelzik a témák rendkívül széles spektrumát: Ijjas József, Kecskés Pál, Horváth Sándor, Erdey Ferenc, Tiefenthaler József, Marczell Mihály, Péterffy Gedeon, Cavallier József, Sík Sándor, Somogyi Antal, Wemer Lajos, Szekfű Gyula, Nyéki Kálmán, Ibrányi Ferenc, Katona Jenő. Almásy tanulmányának címe: A katolikus politika alapjai, 467-516. Külön méltatást kapott Nyéki „Vallás és faj”, valamint Horváth „A természetjog rendező szerepe” című írása. Jelenkor 1941/3. 5-6. 88 Almásy József. A Tízparancsolat a közéletben. Bp. 1942.
