Századok – 2015
2015 / 5. szám - Héjja Julianna Erika: "Hűtlenségi és visszaélési botrányos tények" Vármegyei tisztviselői kihágások, felelősségre vonás, fegyelmi eljárás a 19. század első felében
1076 HÉJJÁ JULIANNA ERIKA lyozása igen eltérő volt. Akadt olyan hajdú, akit az őrizetére bízott rab megszökése miatt állásvesztéssel sújtottak, szemben azzal a kollégájával, aki az emberöléssel végződő durva, kegyetlen hatósági intézkedést követően is bántatlanul folytathatta szolgálatát.35 A hajdúk és elöljáróik, a csendbiztosok egyaránt megvesztegethetőnek bizonyultak, többszöri tiltás ellenére kínzáshoz, erőszakos vallatáshoz folyamodtak, a kézre kerített bitang jószágokat elhallgatták, megtartották saját szükségletükre vagy továbbadtak rajtuk.36 1840-ben megvesztegetéssel vádolták Andrásy Ignác csabai járási csendbiztost, és a gyanúsítottak kegyetlen bántalmazása miatt indítottak vizsgálatot ellene. Ügyében 1842-ben hozott ítéletet a vármegyei bűnfenyítő törvényszék. Tekintettel korábbi alispáni megrovására és hivatalvesztésére, felmentették a vád alól, és törvényszéki dorgálásban részesítették.37 A szolgaszemélyzetnél a köznép megbotránkoztatására okot adó magaviseletét, a káromkodást, ittas állapotot súlyosbító körülményként értékelték.38 35 yarga János Csanád megyei tömlöckatonát a gondviselése alá bízott két rab elszöktetése közben kimutatott vigyázatlansága miatt állították elő. Mulasztását — tekintettel öt év alatt tanúsított szorgalmára és hűségére — elegendőnek találták 24 óráig viselendő katonai vassal megfenyíteni. MNL CSML (Szeged) IV A. 11. f. Csanád Vármegye Törvényszékének iratai. A Bűnfenyítő Törvényszékjegyzőkönyvei 140/1833. okt. 4. A Békés megyei persecutorok 1796-ban agyonvertek egy vári cigányt, de ennek ellenére továbbra is megmaradhattak állásukban. Az egyik elkövetőt, Fáskerti Györgyöt 1810-ben meg is vesztegették (pénzért engedett el bűnözőt), csendbiztosa szerint „csupáncsak szem előtt szolgálatát teljesítő, egyéberánt az italt kedvelő, és nem sok hasznot hajtó” egyén volt. Mégis 1839-ig állt vármegyei szolgálatban. Az 1829-ben büntetőperbe fogott Szántó András persecutor elesett állásától. Tóth István tömlöchajdú kétszer hibázott, másodszorra, amikor gondatlansága miatt rabszökés történt, kitették állásából. Varga István csabai járási lovas katona, miután büntető eljárás alá vonták, önként lemondott posztjáról. MNL BéML IV A. 10. c. Békés Vármegye Törvényszékének iratai. Büntető perek 102/1796, 49/1811, 69/1829, 74/1829, 90/1829, 120/1839, 2/1840.; Héjjá J. E.: Békés vármegye i. m. 272-273., 493. 36 Fejér György makói lakos Csanád megye epreskertjének gondviselőjét, Halász Jánost panaszolta be. Állítása szerint a szolga őt megtámadta, fejét beszaggatta, a nép botránkozására káromkodott is. A vármegyei magazinumban lévő ölfát pazarolta, másoknak eladogatta. 1819. szept. 21-én a törvényszék megfosztotta hivatalától, és ezen felül egy havi tömlöcrabságra ítélték. MNL CSML (Szeged) IV A. 11. f. Csanád Vármegye Törvényszékének iratai. A Bűnfenyítő Törvényszék jegyzőkönyvei 31/1819. 1819 szeptemberében éjjel öt gonosztevő megszökött a Csanád megyei tömlőéből. Az eset kivizsgálása kapcsán megállapították, hogy Koncsek Péter és Igaz János tömlöchajdúk „a strázsálás módja eránt kiszabott rendszabásokat úgy, amint kelletett volna, nem teljesítették, és ezen az hivataljok folytatásában elkövetett veszteség miatt nékiek ezen elszökést méltán vétkül tulajdonítani lehet”. Posztjuktól elmozdították őket, és egy havi tömlöcrabságot róttak ki rájuk. MNL CSML (Szeged) IV A. 11. f. Csanád Vármegye Törvényszékének iratai. A Bűnfenyítő Törvényszék jegyzőkönyvei 40/1819. Marinka János Csanád megyei persecutor katona 1819-ben egy szabadságos katonát kísért szembeállításra Nagylakról Egresre, de keményen megkötözte és kínozta, ezért egyszerre elszenvedendő 25 pálcaütésre ítélték. MNL CSML (Szeged) IV A. 11. f. Csanád Vármegye Törvényszékének iratai. A Bűnfenyítő Törvényszék jegyzőkönyvei 5/1820. Jámbor István 32 éves nőtlen Békés vármegyei persecutor katona egy tehén elhajtása miatt lett elfogva, szökni próbált, majd torka elmetszésével sikertelen öngyilkossági kísérletet hajtott végre. 1807-ben büntető eljárás folyt ellene. MNL BéML V A. 1. a. Békéscsaba Mezőváros iratai. Általános, közigazgatási, jogszolgáltatási és bíráskodási iratok 10. dob. sz. n./1805.; MNL BéML IV A. 10. c. Békés Vármegye Törvényszékének iratai. Büntető perek 38/1807. 37 Héjjá J. E.: Békés vármegye i. m. 208-209. 38 Kristóf Károly Csanád megyei hajdú istenkáromlásért lett bezárva. 1827-ben tettlegesen lépett fel anyósával szemben, akit férjével együtt szidalmazott, káromolta az őt bezáró strázsamestert is. Azt jegyezték fel róla, hogy „példás és terhesebb fenyítékre volna érdemes”, de a tanúvallomások
