Századok – 2015
2015 / 5. szám - Héjja Julianna Erika: "Hűtlenségi és visszaélési botrányos tények" Vármegyei tisztviselői kihágások, felelősségre vonás, fegyelmi eljárás a 19. század első felében
A bitang jószágok értékesítéséből származó pénzek szabálytalan kezelése miatt többnyire a szolgabírák kompromittálódtak. 1841-ben egy ilyen ügyletből kiszélesedő sikkasztási, számadás-hamisítási, rágalmazással is átszőtt botrány törte derékba Vidovich Ferenc Békés megyei főszolgabíró pályafutását. Az illetőt a politikai felhangtól sem mentes ügyben hivatalvesztéssel büntették, rövidesen a megyét is elhagyta, Nagyváradon kereste boldogulását.20 Torontál megyében 1841-ben visszaélések és ajándékok elfogadása miatt idéztek perbe egy szolgabírót. Ugyanezt feltételezték a nyitra-alsójárás főszolgabírójáról, aki hosszabb ideje eltávozott székhelyéről, s alispáni felszólításra sem tért vissza. Posztját teljesen megürültnek tekintették, s országszerte kerestették.21 Más téren is különösen sok panasszal illették a rendkívül szerteágazó, közigazgatási és büntető feladat- és hatáskört ellátó szolgabírákat. Hivatali túlkapásaik jórészt a jogbizonytalanságból adódtak, a megyénként változó szolgabírói hatalom határait a szokásjog jelölte ki. A Pesti Hirlap által aprócska kényuraknak titulált szolgabírákról sokszor elhangzott, számolatlanul mérik ütlegvirtuóz tiszti hajdúikkal a botbüntetést. Trencsénben erőszakos kirohanásaik miatt függesztettek fel állásukból két szolgabírót és egy esküdtet, mert olyan durván bántak egy szabadságolt katonával, hogy az fél szemére megvakult.22 Egy körösladányi tímár és székárendátor 1839-ben családtagjai szidalmazása, inasai bántalmazása, kötelességmulasztás és hamis mértékek használata miatt panaszolta be a csabai járás főszolgabíróját, Kállay Ignácot. A megye által kirendelt vizsgáló küldöttség „semmi tiszti kötelesség teljesítésében! hanyagságot, sem annak körén kívüli túlságoskodást” nem tapasztalt, sőt annak elismerése mellett, hogy a mesterembernek némi oka lehetett a panaszra, rágalmazás miatt őt állították törvényszék elé, megdorgálták és 20 forint pénzbüntetésre ítélték.23 A szolgabírák mellé beosztott segédesküdtek ellen is indulhatott eljárás. Az egyik Nyitra megyei tisztviselő az igazságszolgáltatás megkerülésével közvetített a tolvaj és a károsult között, ezért az ellopott vagyonból 40 forintot kapott, de rajtavesztett. Körmendy István tapolcai járási esküdt (1810-1828) közel 20 év szolgálat után botlott meg, törvénytelen büntetéspénzeket csikart ki. Tettét a tiszti ügyész alávaló, fenyítékre méltó cselekedetnek tartotta, de figyelembe vette az esküdt éltes korát és korábbi érdemteljes szolgálatait, ezért jaVÁRMEGYEI TISZTVISELŐI KIHÁGÁSOK, ... A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 1073 20 MNL BéML IV A. 1. a. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 31/1842, 2167/1842; MNL BéML IV A. 1. b. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok 2364/1842, 2966-2967/1842, 3013/1842, 1587/1843; MNL BéML IV A. 15. Vegyes iratok 11. tétel; T.: Békés. Pesti Hirlap (1842. ápr. 7.) 241.; T.: Békés. Pesti Hirlap (1842. okt. 6.) 709.; T.: Békés. Pesti Hirlap (1843. jan. 15.) 35-36.; Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái, 1830-1832. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9.) Gyula 2002. 204—207. 21 Batthyány Ferdinánd: Nyitra. Pesti Hirlap (1841. jún. 9.) 382.; Sz. J Torontáli gyűlés septemberben. Pesti Hirlap (1841. szept. 22.) 640. 22 L. F.: Ismét egy ütlegvirtuóz ’s az önkényura. Pesti Hirlap (1841. máj. 1.) 285.; -y-: Trencsénből, sept. 30. Pesti Hirlap (1841. okt. 6.) 674. 23 MNL BéML IV A. 10. c. Békés Vármegye Törvényszékének iratai. Büntető perek 46/1840; MNL BéML IV A. 1. a. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 439/1840.
