Századok – 2015
2015 / 5. szám - Héjja Julianna Erika: "Hűtlenségi és visszaélési botrányos tények" Vármegyei tisztviselői kihágások, felelősségre vonás, fegyelmi eljárás a 19. század első felében
Héjjá Julianna Erika „HŰTLENSÉGI ÉS VISSZAÉLÉSI BOTRÁNYOS TÉNYEK” Vármegyei tisztviselői kihágások, felelősségre vonás, fegyelmi eljárás a 19. század első felében A tisztviselői pálya biztosította mozgásteret a különféle hivatali utasítások jelölték ki. A legkorábbi instrukciók a 16. század első feléből ismertek: a pozsonyi kamara mint testület kapott utasítást, utóbb a nádort, a főbányagrófot vagy a királyi biztosként eljáró kiküldötteket már személyre szóló utasítással látták el.1 A 17-18. század folyamán a hivatalviselést szabályozó általános érvényű törvény vagy rendelkezés nem létezett, a kor gyakorlata az volt, hogy a tisztviselők — jórészt persze az országos dikasztériumok beosztottjai — névre szóló hivatali utasítást kaptak a felettes hatóságtól. Legfeljebb ezekből az egyéni utasításokból mutathatók ki bizonyos általános törekvések, amelyek a tisztviselői alkalmazás, elbocsátás, felelősség egységes szabályozására irányultak.2 A városi hivatalviselést szabályozó utasítások az 1550-es évektől születtek, nagyobb számban a 18. század utolsó harmadától maradtak fenn.3 A megyei közigazgatás egységes működtetésére a 19. század elejétől készültek helyi hatályú összeállítások, statutum-tervezetek, elsőként Aradban, majd Pest, Nógrád megyében. Pest megyében 1836-ban küldtek ki egy bizottságot a megyei tisztviselők számára hivatali útmutatóul szolgáló szabályok kidolgozására. A munkálatok tapasztalatait 1840-ben Nyáry Pál főjegyző összegezte.4 Ezek az 1 Pest-budai hivatali utasítások a XVIII. században. Szerk. Bónis György. (Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 6.) Bp. 1974. 5. 2 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (Magyar Országos Levéltár kiadványai 3. Hatóság- és hivataltörténet 1.) Bp. 1946. 603. 3 Sopron Város Tanácsa hivatalos utasításai 1553-1770 között jöttek létre, a kőszegi Formularbücher 1560-1821 közti bejegyzéseket tartalmaznak. A Soproni Állami Levéltár fondjainak jegyzéke. Összeáll. Tirnitz József - Vörös Károly. (A magyar állami levéltárak fondjegyzéke 3. A területi levéltárak fondjegyzékei 15.) Bp. 1967. 27.; A Vas megyei Levéltár (volt Szombathelyi Állami Levéltár) fondjainak jegyzéke. Kész. Felhő Ibolya et al. (A magyar állami levéltárak fondjegyzéke 3. A területi levéltárak fondjegyzékei 21.) Bp. 1969. 31.; A Győr városi tisztviselői hivatali utasítások 1771-1813-ig, a gyöngyösiek 1779-1847-ig, a szegediek 1787-1848-ig ismertek. A Győri Állami Levéltár fondjainak jegyzéke. Összeáll. Lengyel Alfréd. (A magyar állami levéltárak fondjegyzéke 3. A területi levéltárak fondjegyzékei 6.) Bp. 1963. 17-18.; Szabó Jolán: Gyöngyös önkormányzata, 1687-1848. (Tanulmányok Heves megye történetéből 15.) Eger 2001. 149-169.; Szegedi Állami Levéltár fondjainak jegyzéke. Összeáll. Oltvai Ferenc. (A magyar állami levéltárak fondjegyzéke 3. A területi levéltárak fondjegyzékei 16.) Bp. 1966. 15. 4 Perecsényi Nagy László: A Tekintetes Nemes Vármegye Tisztyeinek közönséges Divatban levő némely Foglalatosságai. 1807.; Javallat Pest megye’ közigazgatási rendszere iránt. Szerkesztő
