Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán
SAJTÓVITA A BALOLDALLAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEIRŐL 99 párt nevének módosulása (1939 elején) a változás első jele volt, majd 1943 tavaszán — a sajtóvitával egy időben — a doktrinér marxista 1903-as pártprogram felváltására Mónus Illés irányításával egy új tervezet kezdett alakot ölteni.* 57 Szakasits okfejtése koherens volt: a „független és szociális ország” víziója, amely kifejezés előtagja a másik térfélen mindig nyomatékosabb volt, kiegészült a határokon belüli pillanatnyi állapotra figyeléssel. A jelen és a jövő síkja fedte egymást. A (külső) függetlenség óhaja Szakasitsnál elválaszthatatlan a (belső) demokratikus szabadságjogok követelésétől. „A szabad nép, az önrendelkezés alapján megszervezett községek, városok és vármegyék, a közmegegyezés elve alapján felépült állam olyan roppant erőt jelent, amely ellenáll minden külső beavatkozásnak, bármerről is érje a nemzetet.”58 A politika területei nem szigetelhetők el egymástól, a gazdasági kérdések megoldása általános társadalompolitikai ügyek megoldásán is múlik - sugallja. Különös, de nem meglepő, hogy két évvel később 1945. szeptember 25-én a kereszténydemokrata Barankovics István programbeszédében kristálytiszta logikával (és természetjogi alapon érvelve) a politikai, gazdasági és társadalmi demokrácia megvalósításáról beszélt. Fejtő szóhasználatával élve két éven belül több „érintkező pont” akadt a katolikus Jobboldal” (egy ága) és a marxista „baloldal” (egy csoportja) között. 1943-ban a hivatásos politikusok külön-külön tekintettek a nehézségekre. Március elején minden újság beszámolt Kállay Miklós miniszterelnöknek a X. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyamon tartott előadásáról, melyben az eljövendő Magyarország legfontosabb problémái közé sorolta a „szociális haladás” — önmagában nézett — nehéz ügyét. A Népszava főszerkesztője egyszerre szól, feltehetően meglepetést keltve, párttársai és vitapartnerei felé: „Kell, hogy a föld a mi földünk legyen, hogy történelmi hagyományainkat ki ne kezdje az enyészet, hogy a magyar kultúra [...] szabadon fejlődhessék, és hordképes alapja maradhasson a magyar állameszmének.” A kultúra és a történelem összekötése az „érvényes” állameszme, a szentistváni Magyarország melletti (pragmatikus) kiállás59, mely ugyanakkor hívószó egy közös tervjavaslat készítésére. Szakasits ismételten jelzi, hogy ezt nem tartja „sem fölöslegesnek, sem időelőttinek”. Áprilisi fordulat A parázsló téma, amint a tervezgetés mellett az első konkrétum, a programkészítésre szóló invitálás megjelent, azonnal lángot vetett. Áprilisban egyre szélesebb kör nyilvánított véleményt. Az eszmecsere ütközetté vált. csupán 5 helyet (1,92%) szereztek: Kabók Lajos, Kéthly Anna, Malasits Géza, Peyer Károly, Szeder Ferenc. A szélsőjobboldal pártjai 49 széket kaptak (18,84%). http://www.ogyk.hu/e-konjvt/mpgy/alm/ al939_44/100.htm 57 Kulcsár Péter: A szociáldemokrácia az eszmék történetében. Bp. 2007. 197. Az új pártprogramot akkor nem tudták hivatalossá tenni, az 1945-ös pártprogramban felhasználták. 58 Szakasits Árpád,: A történelem és ami történelemmé lesz. Népszava, 1943. március 21. 1. 59 „Egy valamit sohase felejtsünk el, a materiális erők is nagyon fontosak, a védelemben és az élet számára nélkülözhetetlenek, de a szellem ereje sem mellőzhető tényező egy nép, egy nemzet életében. A nemzet léttartalma annyi, amennjd öntudat a népben lakozik. [...] Az ilyen nép felismeri nemcsak a maga sajátos érdekeit, hanem azokat a magasabb érdekeket is, amelyek történelmi létéhez, a közösség fennmaradásához fűződnek.” Uo.
