Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
LELETKATASZTER, KORPUSZ 1007 kísérő harcosok és szolgák népesítették be. Erre utal a fegyveres férfisírok minden esetben megfigyelhető igen magas száma is. Ez utóbbiak nyilván a katonai kíséret — helyzetükből adódóan többnyire nőtlen — tagjait rejtették, akik uraik szállásán éltek, s temetőiben kaptak végső nyughelyét. Ilyen értelemben e lelőhelyek semmiképpen sem tekinthetők nagycsaládi temetőknek. Alapsejtjeiket olyan kiscsaládok alkotják, amelyeknek néhány síros — és a kísérő harcosokat nélkülöző — temetőit a X. századi magyar szállásterület más részein is felfedezhetjük.”80 Ez a rendszer a többi felső-Tisza-vidéki temetőben is felismerhető, a férfiak méltóságjelző tárgyai (veretes övék, veretes és lemezes tarsolyok, arany- vagy ezüstszerelékes szablyák, veretes készenléti íjtegezek) itteni sűrűsödése, esetleges központi ötvösműhelyből való származtatása, a fegyveres temetkezések gyakorisága, az előkelő nők jellegzetes viselete, továbbá a leleteik alapján a legmagasabb rangúnak tekinthető férfisírok81 e tájon való előfordulása a magyar fejedelmi központ itteni létére utal a 10. század első felében. A millecentenárium jelentőségéhez illő kötettel felújult korpusz soroz at első kötete lényeges változásokat hozott Dienes István korábbi tervezeteihez képest, hiszen a műfaját tekintve egy temetőcsoport monográfiája volt. Ezt követően, mivel a társszerkesztők minden igyekezete arra irányult, hogy a 10-11. századi leletanyag minél gyorsabban és részletesebben kiadásra kerüljön, azt a gyakorlatot követtük, hogy nem Budapestről javasoltuk egy-egy, a jószándékú ígérettől időben távolodva a leendő szerző számára egyre nagyobb terhet jelentő kötet elkészítését, és nem szabtunk meg sem a földrajzi, sem a tartalmi határokat. így bizonyos mértékig a leendő szerzők kedvében járva, s az ő megajánlásukat és elképzelésüket elfogadva kezdtek szaporodni az elsődlegesen leletközlő célú, mégis tágan vett korpusz jellegű kötetek, amelyekből nem zártuk ki a szerzőknek a leletek közlésén túli, a temetkezési szokásoknak és a tárgytípusok tipokronológiai elemzésének monografikus igényű értékelését sem. így keletkeztek az eltérő merítésű, alább ismertetett, illetőleg említett kötetek. Kezdetben a kötetenként érintett, valamint a szerzők által megnyert intézmények anyagi támogatásából, később a társszerkesztők, de elsősorban Révész nyertes pályázataiból a leendő szerzők szükség szerinti anyagi támogatást kaphattak az általában a társszerkesztők által lektorált kéziratok illusztrációinak elkészítéséhez, a rezümé fordításához, szerkesztési és korrektúrázási segítséget ajánlhattunk nekik, végezetül biztosítottuk a kiadást is. Ez a rendszer eddig működőképesnek bizonyult, és a jövőben is ebben kell bíznunk, hiszen ezen szöveg megjelenésekor a hét publikált kötet mellett három további ténylegesen elkészült kötet vár a megjelenésre. 80 Révész László 1996, 198. 81 Csak felsorolásként: Geszteréd-Kecskelátó-dűlő, Karos-Eperjesszög II./52., III./ll. sir, Rakamaz-Strázsadombi-dűlő 1. sír. Tarcal-Vinnai-dűlő 4. sír, Zemplén/Zemplín-Szélmalomdomb, valamint a tarsolylemezes temetők/sírok közül Bodrogvécs/Streda nad Bodrogom, Eperjeske 2. és 3. sír, Karos-Eperjesszög II./29. sír, Kenézlö-Fazekaszug I./3., 14., II./3. sír, Szolyva/Szvaljava, Tiszabezdéd- Harangláb-dűlő 8. sír, Tiszaeszlár-Bashalom I./10. sír, Tuzsér-Boszorkányhegy 6. sír.
