Századok – 2015
2015 / 4. szám - KISEBB CIKKEK - Fehér Lilla - Kanász Viktor: Pázmány Péter 1628-ban írt levele Dallos Miklós győri püspökhöz
PÁZMÁNY PÉTER 1628-BAN ÍRT LEVELE A GYŐRI PÜSPÖKHÖZ 985 Dallos politikai nézetei megegyeztek Pázmány szemléletmódjával,11 Pázmány és Dallos kapcsolata tehát túlmutatott a szokott tiszteletadáson. Ahogy Fraknói Vilmos fogalmaz „Pázmány Dallos iránt nagy rokonszenvet és tiszteletet bizonyított.”12 Hasonlóan a levél második bekezdésében előkerülő — akkor még kuriális kardinális, bécsi püspök — Melchior Klesl-höz fűződő kapcsolata sem csupán a politikai kérdésekre korlátozódott. A két kapcsolati rendszerben némi párhuzam lelhető fel annak tekintetében, hogy amíg Dallos politikai megnyilvánulásai Pázmányéhoz hasonlóak, addig Pázmány intenciói általában Kiesi akarata szerint alakultak. Érdemes elidőzni a Habsburg-politikában primer szerepet betöltő bécsi püspök és a kardinális kapcsolatánál. Fraknói Vilmos, Lukács László és Sík Sándor már utalásszerűén megfogalmazta, hogy II. Mátyás főminisztere, a Titkos Tanács elnöke Pázmány érseki kinevezésének aktív szereplője volt.13 Pázmány, mint a bécsi püspök kliense, elsőrendű magyar bizalmasa, s mint esztergomi érsek, politikájának közvetítője volt a Magyar Királyságban. Igaz, fő feladata esetében, a Habsburg-utódlás biztosításakor függetlenedni tudott patrónusától. Kiesi gyors bukása ezért nem ingatta meg udvarbeli pozícióit. Közben pártfogójával sem romlott meg a viszonya. Kiesi, miután kiszabadult az Angyalvárból, a magyar egyházi ügyeket vette pártfogásba a Kúriában.14 Ennek tudatában nem puszta véletlen tehát, hogy a bécsi bíboros neve előkerül Pázmány Dalloshoz írt levelében, és nem véletlen az sem, hogy Pázmány a Szent Ünnepek előtt, azaz 1627 decemberének valamelyik napján Bécsújhelyen látogatta meg a római száműzetésből alighogy hazaérkezett patrónusát. E folyamatos kapcsolattartás, valamint Kiesi elmúlt évekbeli kúriai szerepvállalása és az ottani tapasztalatai magyarázzák, miért javasolhatta Pázmány Dallosnak, hogy írjon a bécsi püspöknek a pápai megerősítése ügyében. A Pázmány és Dallos közti levélváltások visszatérő témája a Győrben felállítandó jezsuita kollégium, illetve az ennek megakadályozására törekvő győri káptalan. 1626. október 16-i levelében Pázmány arra kérte Dallost, járjon közben a káptalannál a jezsuita kollégium felállításának kérdésében.15 A következő évi május 11-i levelében csatolta Dallosnak Lósy Imre váradi püspök, érseki vikárius levelét, melyben a püspök tájékoztatta Pázmányt, hogy a győri káptalan beidézett tagjai — a nagyprépost és két kanonok — kijelentették: hajlandóak 11 Frankl V. és Ráth K.: Dallos Miklós i. m. 7. 12 Uo. 48. 13 Frankl V: Pázmány Péter és kora I—III. Pest 1868-1872. 184.; Lukács László: Jezsuita maradt-e Pázmány mint érsek? In: Pázmány Péter emlékezete. Halálának 350. évfordulójára. Szerk. Lukács László - Szabó Ferenc. Róma 1987. 197-267., 204.; Pázmány érseki kinevezésének körülményeiről, valamint a Klesl-lel való patrónus-kliens rendszerbe tökéletesen beilleszkedő kapcsolatának jellegéről, legújabban Tusor Péter értekezett az MTA doktori disszertációjában. Tusor Péter-. Egy „epizód” Magyarország és a római Szentszék kapcsolataiból. Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (Mikropolitikai tanulmány). Bp. 2013. 14 Tusor Péter: Pázmány és Kiesi levélváltása 1626/1627 fordulóján. Forrásközlés a firenzei Magalotti-levéltárból. In: Magyarország és a római Szentszék (Források és Távlatok). Tanulmányok Erdő bíboros tiszteletére. Szerk. Tusor Péter, Gondolat Kiadó, Budapest-Róma 2012. 123. 15 Hanuy F: Pázmány Péter Bíbornok i. m. 543-545.
