Századok – 2015
2015 / 4. szám - KISEBB CIKKEK - Kiss Balázs - Oláh Róbert: Pázmány Péter két utolsó missilise 1618-ból
976 KISS BALÁZS - OLÁH RÓBERT amely aggodalom javarészt a nádor szerepét illeti. Mint ahogy a levelekből kiderül, Pázmány úgy véli, Forgách nádor a galgóci gyűlés során túllépte jogkörét. Amint azt már Fraknói Vilmos munkájából is ismerhetjük, a nádor galgóci értekezletén napirendre került az aktuális cseh ügyek mellett Balásfy Tamás kinevezésének s javadalmainak kérdése is. A boszniai püspök ügyében a Forgách vezette értekezleten az indulatok olyannyira felkorbácsolódtak, hogy súlyos retorziókat helyeztek kilátásba a püspök ellen. A helyszínen tartózkodott Lépes Bálint elsőként szólalt fel a kilátásba helyezett lépések ellen, és javasolta többek között a száműzetés ötletének az elvetését. Figyelmeztette továbbá a jelenlévőket, hogy a király Pázmányt jelölte ki a probléma megoldására. Lépes Bálint nyitrai püspök az érseket tájékoztató december 7-i levelében jogi szempontból aggályosnak tartotta a tanácskozást.6 Minekután Pázmány betegeskedett december elején, és Galgócra a királyi megbízás ellenére sem ment,7 elsődleges hírforrása az értekezletről Lépes helyszínről írt levele. A kancellártól hírül kapott ügyekről számolt be a királyi udvarnak, s ekkor hívta fel egyúttal az eset szokatlanságára a figyelmet Pázmány. A történtekről nemtetszésének kinyilvánításán túl javaslatokat tett mindkét levélben az általa prioritásnak tekintett ügyekkel kapcsolatban. Elsősorban rendi gyűlés összehívását kezdeményezte, javasolta helyszínéül Eperjes vagy Lőcse városát. A rendi gyűlés alkalmas lenne Pázmány véleménye szerint a király és a rendek kapcsolatának megerősítésére, különösen nagy jelentőséggel bírna birodalmi viszonylatban is a magyar rendek békés és lojális megnyilvánulása, tekintettel a dinasztia ekkor borús csehországi helyzetére. Az érsek szavai azonban nem találtak ekkor megértő fülekre az udvarban, oka ennek valószínűleg II. Mátyás egészségi állapota s közelgő halála.8 Másrészről Pázmány tervének az elvetése betudható annak, hogy az udvar a lengyel uralkodóhoz tervezett követség élére szánta őt ugyanezen hetek alatt,9 melyhez hasonló küldetések nem voltak példa nélküliek Pázmány pályája során.10 Ezt a lehetőséget végül maga Pázmány utasította el, fontos magyarországi teendőire s feladataira hivatkozva.11 A két levél gondolatmenete a fent említett javaslat után némileg elkülönül, s más utat jár be. Az uralkodóhoz intézett missilishen Pázmány logikusan, pontokba szedve további részletes javaslatokat tett a szerinte kívánatos udvari cselekvési irányokra. Emlékeztette a királyt, hogy a rendek összehívása nélkül Magyarországon nincs lehetősége katonát toborozni. Éppen ezért Pázmány szerint a kívánt létszámú hadat horvát területekről kellene összeverbuválni. Megfontolásra javasolta továbbá, hogy az így toborzott had élére egy Duna-menti magyar kapitányt állítsanak. Feltétele ennek az — a prímás javaslata alapján —, hogy az 6 Franki Vilmos-. Pázmány Péter levelezése. Első kötet 1605-1625. Bp. 1873. 193-194. 7Frankl V: Pázmány Péter és kora i. m. 410. 8 Uo. 112. 9 Uo. 385-387. 10 Bitskey István: Pázmány Péter. Magyar História, Bp. 1986. 47-50.; Tusor Péter: Pázmány állandó római követségének a terve (1632—’34). In: Pázmány Péter és kora. Szerk.: Hargittay Emil. (Pázmány Irodalmi Műhely - Tanulmányok). Piliscsaba 2001. 151-176. 11 Hanuy Ferenc: Pázmány Péter Bíbornok, Esztergomi Érsek, Magyarország Prímása Összegyűjtött levelei. I. Bp. 1911. 170-171.