Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959
968 VUKMAN PÉTER Gyuláné tulajdonában lévő, de a Tolna megyei Döbröközben található traktor megoldatlan ügye hónapokon át húzódott.43 Amennyire kérlelhetetlenül követelte Brankov a jóvátétel teljesítését és az elhurcolt javak visszaszolgáltatását, annyira hajthatatlan volt a Délvidékről visszavont magyar állami alkalmazottak ingóságainak kérdésében. 1945. augusztus 30-án Gondi Ferencnek, a külügyminisztérium politikai osztályán többszöri ráhatásra sem sikerült kicsikarnia a jugoszláv álláspont módosulását és az ingóságok visszaszolgáltatását. Brankov és a megbeszélésen vele együtt jelenlévő Javorski végül azzal tért ki az érdemi válasz elől, hogy „kijelentették, ez meghaladja a katonai misszió kompetenciáját és majd a felállítandó követségek döntenek e felől a diplomáciai kapcsolatok felvétele után”.44 Itt jegyzem meg, hogy a jugoszlávok korábban Gondi ellen háborús bűncselekmény miatt vádat emeltek, amit Brankov közbenjárására ejtettek. 1949 októberében viszont épp Brankowal való kapcsolata miatt, mint jugoszláv kémet tartóztatta le az ÁVH.45 Visszatérve a megbeszélésre, azon további két témát is érintettek: az alsólendvai magyarok internálását46 és Osztovics János százhalombattai szerb lakos letartóztatását. Utóbbi ügye azért érdemel külön figyelmet, mert Brankov többször, egészen konkrét esetekben is eljárt, amikor a magyarországi délszlávokat valamilyen vélt vagy valós sérelem érte (miközben 1944 őszén több ezer ártatlan magyart végeztek ki a Délvidéken és abban személy szerint Brankov is szerepet játszott47). A százhalombattai rendőr ügyében, több más túlkapással egyetemben Brankov már július 15-én interveniált Gyöngyösi János külügyminiszternél és kifogásolta, hogy Osztrovicsot Érden megverték, majd a politikai rendőrségre vitték.48 A későbbiekben a jugoszláv diplomata nem volt hajlandó 43 MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-23/d-764.F.O./1947. (34.d.). és MNL OL XK-J-l-k-Jugoszlávia-23/d-109.320/1947 (34.d.). 44 MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-8/b-32.254.pol./1945. (15.). 45 ÁBTL 2.1. 1/81 (V-142736). 3-4. 46 1945. július 9-10. éjjelén a jugoszláv hatóságok 558 muravidéki magyart internáltak Hrastovicre. Az internálásról Kővágó József, Budapest alpolgármestere (1945 decemberétől főpolgármestere) levélben értesítette a külügyminisztériumot, amely augusztus 4-én szóbeli jegyzékkel fordult a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz. A jegyzéket a SZEB továbbította a jugoszláv külügyminisztériumnak, amely augusztus 25-én táviratban kért magyarázatot az internálások ügyében a szlovén kormánytól. A szlovén belügy munkatársa, Stane Vésel augusztus 31-én készítette el írásbeli beszámolóját. A muravidéki magyarok internálását a jugoszláv hatóságok szeptemberben megszüntették. (Kovács Attila lendvai történész közlése, 2012. július 17-én.) Az esetről Kovács Attila: Kinek köszönhették szabadulásukat a Hrastovicre internált muravidéki magyarok? címmel a szlovéniai magyarok hetilapja (Népújság) 2012. július 11-ei számában olvasható írás. Az 1945. augusztus 30-ai megbeszélésen Javorski őrnagy Gondi 20-30 ezer magyar internálását firtató kérdésére válaszul a probléma létezését is kétségbe vonta, azzal, hogy „hisz az egész Muraközben nincs annyi magyarság, a megjelölt helyen pedig nincsenek magyarok”. MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-8/b-32.254.pol./1945. (15.). 47 Lazar Brankov ugyanis tagja volt annak a háromfős rögtönítélő bíróságnak, amely 1944. november 15-én mintegy 150 halálos ítéletet hozott Újvidéken és annak a katonai bíróságnak is, amely 1944. december 29-én 12 személy felett mondta ki a halálos ítéletet. Mészáros Sándor: Újvidéki hideg hetek 1944-ben. Regio, 1994. 1. sz. 85. és 89. 48 Brankov Gyöngyösi Jánosnál amiatt is tiltakozott, hogy Sorics József garai rendőr kirabolt összesen négy, jugoszláv állampolgárt vagy magyarországi szerbet, Kelebián április 1-jén egy magyar családot áttelepítő két jugoszláv hatósági közeget a helyi jegyző (talán egyfajta elégtételként is) letar
