Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Vukman Péter: Egy jugoszláv diplomata Magyarországon (1945-1949): Lazar Brankov IV/959
962 VUKMAN PÉTER gyarországi délszlávok kulturális szervezetének vezetője anyanyelvén szólalhatott fel az Országgyűlésben, Rajk László belügyminiszter pedig ünnepi beszédet mondott a Jugoszlávia függetlenségének második évfordulóján rendezett megemlékezésen. 1947. december 8-án, Tito látogatásakor aláírták a barátsági szerződést is. A rendkívüli biztonsági intézkedések mellett sorra kerülő látogatás, amely egyébként nem nélkülözte a fényes külsőségeket és a kultikus elemeket, az első lépést jelentette azon bilaterális egyezmények felé, amelyet Magyarország a többi kelet-európai, a Szovjetunió érdekszférájába eső állammal kötött.13 Habár Rákosi Mátyás éppen a látogatásra időzítette szovjetunióbeli gyógykezelését, 1947 áprilisában Molotov kérdésére válaszolva maga is elismerte a jugoszlávok népszerűségét: „Meg kell mondanunk, hogy [Jugoszlávia] még a Szovjetuniónál is népszerűbb. Arról van szó, hogy a magyar nép a jugoszlávoktól nem fél, de az oroszoktól való hagyományos félelmet még nem sikerült megszüntetni. ”14 Mindeközben a jugoszláv misszió Budapestre költözése korántsem volt zökkenőmentes: a világháborúban megrongálódott követségi épület lakhatóvá tétele és a Stefánia út 27. szám alatti misszió berendezése számos súrlódáshoz vezetett. Különböző igényeikkel a jugoszlávok 1945. április-májusában szinte napi rendszerességgel keresték fel a magyar külügyminisztériumot. Legkevesebb öt alkalommal (április 23-án, április 26-án, április 27-én, május 3-án és május 14-én) személy szerint Brankov járt el. Látogatásain egyre több és egyre növekvő igénnyel lépett fel. A mesteremberek (lakatos, asztalos, villanyszerelő) és rakodómunkások mellett április 23-án például saját és Kovac őrnagy 17 darab, 1903,05 pengő értékű vendéglői számlájának kiegyenlítését sürgette, sőt, hivatkozva a fegyverszüneti egyezményre, 6 darab ballonkabátot és 6 egyenruhához, 6 pár fekete cipőhöz, továbbá 3 pár csizmához való anyagot is követelt. Mivel a ruhaigény kiegyenlítésére a magyar kormány nem volt hajlandó (értelmezése szerint a fegyverszüneti egyezmény erre nem kötelezte), Brankov a SZEB magyarországi vezetőjéhez, Vorosilov tábornagyhoz fordult, aki úgy vélte, hogy a „fegyverszüneti szerződés erre vonatkozó pontjának kommentálása alapján a magyar kormány köteles az igényeket kielégíteni”.15 Négy nappal később (április 27-én) Brankov már két komplett hálószoba berendezést, három irodai íróasztalt, egy asztalból és hat székből álló szalongarnitúrát követelt,16 május 3-án pedig négy darab barokk fotelt, „hogy azok az íróasztal stílusával 13 Uo. 50-52. és Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Budapest, Kossuth, 1988. 278-298. Röviddel a jugoszláv-magyar szerződés megkötését követően aláírták a magyar-román, majd 1948. február 18-án a szovjet-magyar, június 18-án a lengyel-magyar, július 16-án pedig a bolgár-magyar barátsági szerződést. A barátsági szerződések kötését több esetben gazdasági és kulturális egyezmények aláírása előzte meg. Jugoszláviával például 1947. október 15-én, Bulgáriával október 29-én, Romániával november 25-én. 14 Molotov és Rákosi 1947. április 29-ei megbeszélésének lejegyzett szövege megtalálható: Moszkvának jelentjük... Titkos dokumentumok 1944—1948. Szerk.: Izsák Lajos - Kun Miklós. Budapest, Századvég, 1994. 200. 15 Feljegyzés, 1945. április 23. és 1945. május 3. MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-8/b-SZEB jugo. részlege-sz.n./1945 (15.d.). 16 Jelentés, 1945. április 27. MNL OL XIX-J-l-k-Jugoszlávia-8/b-SZEB jugo. részlege-sz.n./1945 (15.d.).
