Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Frojimovics Kinga: Egy embermentő példája? Id. Antall József és a lengyelországi zsidó menekültek Magyarországon a második világháború idején IV/931
946 FROJIMOVICS KINGA Sikorska ápolónőt. Akkor lőtték agyon őket, amikor a rendelőbe érkező Koilataj tábornokot igazoltatták. Koilataj a zsebébe nyúlt a papírjaiért, mire a németek rálőttek. Az ügyeletes orvos és az ápolónő a segítségére sietett, mire őket is lelőtték.77 1940 őszén megnyílt Győrben a 140 ágyas Lengyel Katonai Kórház, a szentesi idegosztály, Mátraházán lengyel tbc-osztály, Ipolyszalkán gyomorszanatórium, Keszthelyen aggokháza és Letkésen egészségház. A lengyel egészségügyi intézmények összesen mintegy 400 betegággyal rendelkeztek.78 1944. március 19-ig a Lengyel Orvosok Csoportja nyilvántartása szerint 139 lengyel menekült halt meg Magyarországon (131 férfi, 6 nő és 5 gyerek), köztük hárman öngyilkosok lettek. Ugyaneddig 204-en születtek.79 Lengyel sajtó is volt Magyarországon, külön a menekültek számára. Még gyermekújságot is szerkesztettek, valamint szinte minden tábor és lakótelep kiadott időszaki kiadványokat. Utóbbira 1943 nyarától már nem volt elég papír. A Bibliotéka Polska hosszabb lengyel műveket, például regényeket adott ki, kezdetben adományokból működött, majd a Slawik vezette Lengyel Polgári Bizottság támogatta. Három év alatt 80 kötetet adott ki, magyar és lengyel írók műveit lengyelül.80 1940-ben tavaszán a Magyar Vöröskereszt már nem csupán a Magyarországon élő lengyel menekülteket segélyezte, hanem Lengyelországba is küldött embereket, hogy a Magyarországon élő menekültek családtagjait az országba hozza. Két irodát nyitottak Lengyelországban, egyet Lembergben (Lwów), a másikat Varsóban. Több alkalommal is sikerült kimenteniük embereket, és néhol a lakosságot is tudták valamelyest segélyezni. A menekítés a következő módon történt: a vöröskeresztes önkéntes ápolónők magyar kórházvonatokon hozták el a menekülőket, lengyeleket és zsidókat egyaránt.81 A lengyel katonai és polgári menekültek között egyaránt találhatók olyan zsidók, akik nem voltak hajlandók hamis papírokkal élni, azaz olyan iratokat használni, melyen tipikus lengyel nevet viselő római katolikus vallású személyként szerepelnek. 1939-ben a menekülteket csupán a szerint különítették el, hogy katonák vagy civilek voltak, e szerint kerültek külön táborokba. 1941-ben aztán, kihasználva az 194LXV törvénycikk, azaz a harmadik zsidó(ellenes)törvény elfogadását, a németek újra a zsidókkal való külön bánásmód szükségességére hívták fel a figyelmet. A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium ekkor, egyébként összhangban a lengyel tisztek kérésével, akik szintén a zsidó és a nem zsidó katonák elkülönítését kérték,82 a zsidók többségét — katonákat és civileket egyaránt — külön táborokban helyezték el. Ettől kezdve három táborban éltek: Fajszon, Kadarkúton és Vámosmikolán.83 A zsidók és 77 Uo. 98-99. 78 Kapronczay K.: A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok i. m. 163-164. 79 Kapronczay K. : Akkor nem volt Lengyelország i. m. 129. 80 Antall J.: Lengyel menekültek Magyarországon i. m. 39^3. 81 Antall tJ : Lengyel menekültek Magyarországon i. m. 34.; valamint Kapronczay K.: Akkor nem volt Lengyelország i. m. 87. 82 Antall J.: Lengyel menekültek Magyarországon i. m. 67. 83 Kapronczay K.: Lengyel zsidó menekültek Magyarországon i. m. 119. Az egri lengyel internált tiszti gyűjtőtábor parancsnoksága a honvédelmi miniszter 53.651/1941. ein. sz. rendeletre hivat
