Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Frojimovics Kinga: Egy embermentő példája? Id. Antall József és a lengyelországi zsidó menekültek Magyarországon a második világháború idején IV/931

946 FROJIMOVICS KINGA Sikorska ápolónőt. Akkor lőtték agyon őket, amikor a rendelőbe érkező Koilataj tá­bornokot igazoltatták. Koilataj a zsebébe nyúlt a papírjaiért, mire a németek rálőt­tek. Az ügyeletes orvos és az ápolónő a segítségére sietett, mire őket is lelőtték.77 1940 őszén megnyílt Győrben a 140 ágyas Lengyel Katonai Kórház, a szentesi idegosztály, Mátraházán lengyel tbc-osztály, Ipolyszalkán gyomorsza­natórium, Keszthelyen aggokháza és Letkésen egészségház. A lengyel egészség­­ügyi intézmények összesen mintegy 400 betegággyal rendelkeztek.78 1944. már­cius 19-ig a Lengyel Orvosok Csoportja nyilvántartása szerint 139 lengyel me­nekült halt meg Magyarországon (131 férfi, 6 nő és 5 gyerek), köztük hárman öngyilkosok lettek. Ugyaneddig 204-en születtek.79 Lengyel sajtó is volt Magyarországon, külön a menekültek számára. Még gyermekújságot is szerkesztettek, valamint szinte minden tábor és lakótelep kiadott időszaki kiadványokat. Utóbbira 1943 nyarától már nem volt elég papír. A Bibliotéka Polska hosszabb lengyel műveket, például regényeket adott ki, kezdetben adományokból működött, majd a Slawik vezette Lengyel Polgári Bi­zottság támogatta. Három év alatt 80 kötetet adott ki, magyar és lengyel írók műveit lengyelül.80 1940-ben tavaszán a Magyar Vöröskereszt már nem csupán a Magyaror­szágon élő lengyel menekülteket segélyezte, hanem Lengyelországba is küldött embereket, hogy a Magyarországon élő menekültek családtagjait az országba hozza. Két irodát nyitottak Lengyelországban, egyet Lembergben (Lwów), a másikat Varsóban. Több alkalommal is sikerült kimenteniük embereket, és né­hol a lakosságot is tudták valamelyest segélyezni. A menekítés a következő mó­don történt: a vöröskeresztes önkéntes ápolónők magyar kórházvonatokon hozták el a menekülőket, lengyeleket és zsidókat egyaránt.81 A lengyel katonai és polgári menekültek között egyaránt találhatók olyan zsidók, akik nem voltak hajlandók hamis papírokkal élni, azaz olyan iratokat használni, melyen tipikus lengyel nevet viselő római katolikus vallású személy­ként szerepelnek. 1939-ben a menekülteket csupán a szerint különítették el, hogy katonák vagy civilek voltak, e szerint kerültek külön táborokba. 1941-ben aztán, kihasználva az 194LXV törvénycikk, azaz a harmadik zsidó(ellenes)tör­­vény elfogadását, a németek újra a zsidókkal való külön bánásmód szükségessé­gére hívták fel a figyelmet. A Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztéri­um ekkor, egyébként összhangban a lengyel tisztek kérésével, akik szintén a zsidó és a nem zsidó katonák elkülönítését kérték,82 a zsidók többségét — kato­nákat és civileket egyaránt — külön táborokban helyezték el. Ettől kezdve há­rom táborban éltek: Fajszon, Kadarkúton és Vámosmikolán.83 A zsidók és 77 Uo. 98-99. 78 Kapronczay K.: A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok i. m. 163-164. 79 Kapronczay K. : Akkor nem volt Lengyelország i. m. 129. 80 Antall J.: Lengyel menekültek Magyarországon i. m. 39^3. 81 Antall tJ : Lengyel menekültek Magyarországon i. m. 34.; valamint Kapronczay K.: Akkor nem volt Lengyelország i. m. 87. 82 Antall J.: Lengyel menekültek Magyarországon i. m. 67. 83 Kapronczay K.: Lengyel zsidó menekültek Magyarországon i. m. 119. Az egri lengyel inter­nált tiszti gyűjtőtábor parancsnoksága a honvédelmi miniszter 53.651/1941. ein. sz. rendeletre hivat­

Next

/
Oldalképek
Tartalom