Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Gábor Péter: A Jugoszláviának fizetendő magyar jóvátétel (1945-1949) I/49
A JUGOSZLÁVIÁNAK FIZETENDŐ MAGYAR JÓVÁTÉTEL (1945-1949)89 dollárt fizettek a jugoszlávok. 1949-ben 1,5 millió, 1950-ben 0,4 millió dollár szabad deviza fizetése esedékes. Aruban 3,1 millió dolláros tétel lett teljesítve, szállítás pedig 1,2 millióért történt. 1949-ben 2,4 millió, 1950-ben 1,1 millió dollár értékű árut kellene leszállítani. trAz alumínium-szerződés lebonyolítása azért mutatkozott célszerűnek, mert eddig 5,5 millió effektiv dollárt vettünk fel, amit vissza kellene részben szolgáltatni, másrészt pedig a jugoszlávok részére kidolgozandó tervek és költségvetések a magyar alumíniumipar kiépítése szempontjából is komoly értéket jelentenek,”119 Ezt követően a források további áru- és pénzmozgásokról már nem tesznek említést. Az 1949 folyamán felmondott magyar-jugoszláv gazdasági egyezmény újratárgyalása 1953-tól kezdődött meg, és a jóvátételi megállapodáshoz hasonlóan 1956-ban kötötték újra a felek. Ez azonban már egy másik korszakba tartozik. Az 1953-1964 közötti magyar-jugoszláv jóvátétellel kapcsolatos „második” huzavonáról részletesebben ír Honvári János 2012-ben megjelent „Magyar jóvátétel a II. világháború után” című munkájában. THE HUNGARIAN INDEMNITIES TO BE PAID TO YUGOSLAVIA (1945-1949) by Gábor Péter (Abstract) The first period of Hungarian payment of war indemnities to Yugoslavia between 1945 and 1948 was very much dependent on the general course of the Cold War. After an initial icy phase, relations between the two countries gradually improved until the exclusion of Yugoslavia from the „peace camp”. As long as the friendly relationship between the two neighbours was maintained, Yugoslav attitude towards the Hungarian proposals was generally flexible and pragmatic. Many documents and analyses bear witness to the capillary system of mutual relations linking the two countries, which not only resulted in continuous transports hut also in economic contacts which went a good deal beyond the level dictated by the issue of indemnities. After 1948, however, the dictates of high politics led to the progressive stop by the Hungarians of the transports, and consequently all contacts with Belgrade came to a halt. The minutes of the negotiations reflect faithfully through the very fate of the indemnities how the relationship between Hungary and Yugoslavia deteriorated gradually. As far as it proved possible, the study aimed at allowing an insight into the developments which unfolded in the background of these events. As the political aspect of the topic has already been enlightened in several works, the chief goal of the present dissertation was to demonstrate as fully as possible the economic side, which, of course, cannot be wholly separated from politics. The second period of the payment of indemnities to Yugoslavia (1953-1964) was left out of the research topic, as recently János Honvári has made this issue the object of a profound analysis. 119 Uo.
