Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Fejérdy András: Matteo Luigi Napolitano: I giusti di Budapest. Il Ruolo dei diplomatici vaticani nella Shoah III/820
Tára őrzi.) A magyarul kiadott szöveggel összevetve, a Verolino-hagyatékban található feljegyzésről megállapítható, hogy lényegében ugyanarról a dokumentumról van szó. Mindez arra utal, hogy az embermentő hálózat működésének rekonstruálásában a visszaemlékezésekre, az oral history forrásokra különleges szerep hárul. Annak ellenére, hogy a korszak szereplői jórészt már nem élnek, a történészi rekonstrukció egyáltalán nem tűnik lehetetlennek. Igen sok ilyen visszaemlékező dokumentum, interjú áll ugyanis rendelkezésünkre, amelyeket — bár lejegyzésükkor nem feltétlenül erre a kérdésre keresték a választ — jól fel lehet használni a hálózat létének és működésének feltárásához. Kétségtelenül ide tartozik például a Yad Vashem intézet által összegyűjtött hatalmas mennyiségű emlékanyag (amely sajnos csak részben kutatható: vö. 219.) Ugyanakkor Magyarországon is több olyan kezdeményezés volt, amelyek különböző módon igyekeztek dokumentálni a katolikus egyház második világháború időszakában, azon belül pedig a zsidómentésben játszott szerepét. Az első ilyen iniciatívák már közvetlenül a háború befejezését követően megfogalmazódtak. Erről tanúskodik többek között Mons. Keménes István 1945. augusztus 30-án Verolinóhoz intézett, Napolitano által idézett levele (180-181). A veszprémi, majd székesfehérvári egyházmegyés pap, a két világháború között az egyesült államokban töltött évekre tekintettel előbb Serédi Jusztinián, majd Mindszenty József bíborosok hivatalos angol tolmácsa a magyar külügyminisztérium megbízásából dolgozott ekkor egy dokumentum-köteten, amelyhez a nunciatúra tevékenységéről is kért adatokat és dokumentum-másolatokat. Jelenleg ismeretlen okokból a munka — bár valószínűleg elkészült — nem jelent meg nyomtatásban, és a kézirat őrzési helye sem ismert. Hasonló véget ért az az ugyancsak 1945-ben induló kezdeményezés, amely Serédi hercegprímás beszédeinek, leveleinek és nyilatkozatainak publikálását tűzte ki céljául. A munkából végül csak egy kisebb, angol nyelvű kötet látott napvilágot 1946-ban: Important declarations of Dr. Justinian Cardinal Serédi prince-primate of Hungary, archbishop of Esztergom. Taken from his pastoral letters and speeches which refer to actual eclesiastico-political questions. A legjelentősebb háborút követő években megjelent kötet így a Meszélnyi Antal által szerkesztett A magyar katolikus egyház és az emberi jogok védelme címet viselő kiadvány, amely 1947-ben jelent meg a Szent István Társulatnál. Ez a kiadvány az Esztergomi Prímási Levéltár anyagainak feldolgozásán túl, az események több főszereplőjének visszaemlékezését is tartalmazza, mint például Angelo Rótta budapesti apostoli nunciusét, vagy éppen Cavallier Józsefét, a Szent Kereszt Egyesület világi elnökéét. A személyes élményanyag összegyűjtésének egy újabb szakasza a hetvenes években kezdődött el. Bokor Péter fent említett, Verolinóval készült interjúja mellett Hetényi Varga Károly kutatómunkája érdemel feltétlenül említést. A pécsi történelemtanár oral history (és részben levéltári) anyaggyűjtésének köszönhetően ugyanis jelentős számú kortárs embermentő tevékenységéről rendelkezünk további adatokkal. 1985-ben megjelent Akiket üldöztek az igazságért. Papi sorsok a horogkereszt és a nyilaskereszt árnyékában c. kötetében nem csupán 12 olyan egyházi személy történetét rekonstruálja interjúk és visszaemlékezések segítségével, akik a náci rendszerrel szemben védelmükbe vették az üldözötteket, hanem egyúttal mintegy 140 katolikus, ortodox, protestáns pap, pásztor, szerzetes, teológus, szeminarista rövid életrajzát is közli, akik részt vettek az embermentésben. Az általunk tárgyalt olasz nyelvű munka egyik fő eredményét a fentiek alapján abban láthatjuk, hogy a részben új, korábban ismeretlen dokumentumokra támaszkodó kötet következtetései, kiegészítve további forrásokkal, jó eséllyel lehetőséget biztosítanak arra, hogy mélyebben megismerjük és feltárjuk a Napolitano által jelzett embermentő hálózat struktúráját és működését. A könyv másik fő tanulsága, hogy milyen fontos olyan tudományos fórumokat létrehozni és köteteket publikálni, amelyek segítségével a kelet-közép európai országokban nemzeti nyelven fellelhető jelentős forrásbázis mind teljesebb mértékben megismerhetővé válik a nyugati kutatók számára, és az eltérő forrásbázison alapuló eredmények ütköztetése révén újabb kutatási perspektívák nyílnak. Matteo Luigi Napolitano új könyvének legfontosabb újdonsága, hogy a zsidók mentésében részt vevők hálózatos működésének vizsgálatára tett javaslatával új historiográfiai paradigmát állít fel, amelynek segítségével a szélesebb összefüggések tárulhatnak fel, és teljesebb mértékben megismerhetővé válik Magyarország és Európa történetének ez a szomorú fejezete. TÖRTÉNETI IRODALOM 823 Fejérdy András
