Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Turbucz Dávid: Erich Körner-Lakatos: Horthy Miklós. Bruchstücke und Ergánzungen III/816
816 TÖRTÉNETI IRODALOM pénzügyminisztérium anyagait), amelyek Thallóczy politikai és tudományos tevékenységét dokumentálják. A tanulmánykötet végén Ress Imre próbálja meg tisztázni, mikor és hol született pontosan Thallóczy Lajos. Sok helyen ugyanis tévedésből 1854, vagy 1856 szerepel születési dátumként, ma azonban már biztosan tudjuk, hogy a történész 1857-ben, Kassán született. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a Thallóczy Lajossal foglalkozó jelen kötet jelentős állomása nem csak a történész életművét feldolgozó irodalomnak, de a dualizmuskori magyar történetírás historiográfiájának is általában, illetve a bevezető sorokban megfogalmazottak értelmében. Különösen szerencsés momentum, hogy a szerteágazó életműnek köszönhetően, a tudományos és politikai vonatkozások tisztázása lehetőséget adott nemzetközi tudományos tanácskozásra, ahol osztrák, bosnyák és magyar szerzők fejthették ki a nézeteiket. Kritikai megjegyzésre inkább csak a kötet harmadik egysége adhat okot, persze nem tartalma, az ott szereplő tanulmányok színvonala miatt, hanem azért, mert — meglátásunk szerint — az itteni írások csak lazán kapcsolódnak Thallóczy Lajos életművéhez, s nemigen segítik elő sem a történész műveinek megértését, sem pedig a korszak historiográfiai problémáinak behatóbb elemzését (ami feltehetőleg mégiscsak a kötet anyagát képező konferencia célja volt). Erős Vilmos - Törő László Dávid Erich Körner-Lakatos HORTHY MIKLÓS Bruchstücke und Ergänzungen. Edition Octopus, Münster, 2011. 455 o. ADALÉKOK HORTHY MIKLÓS ÉLETRAJZÁHOZ Horthy Miklós életéről magyar történész máig nem írt még életrajzi nagymonográfiát. Ennek ellenére számos munka, könyv, tanulmány(kötet), cikk olvasható a Horthy-korszakról, annak különböző aspektusairól, így magáról Horthy Miklós életéről, a tengerész pályafutásáról, a fővezéri és kormányzói tevékenységéről is. Ezt a listát bővítette Erich Körner-Lakatos, aki 2011-ben Horthy Miklós. Bruchstücke und Ergänzungen címmel jelentetett meg egy 455 oldalas, 25 fejezetet tartalmazó könyvet. A magyar kötődésű osztrák szerző 1953-ban született Bécsben. Egy biztosítási vállalkozás munkatársaként dolgozik, illetve bécsi lapok (Zur Zeit, Bécsi Napló) közölték a cikkeit. Végzettségét tekintve nem történész. Erich Körner-Lakatos könyve nem Horthy életrajz, mint erre az ajánlásában Szakály Sándor is rámutat, hanem olyan személyekről, helyszínekről, eseményekről írt munka, amelyek kapcsolódnak Horthy Miklós pályafutásához. A szerző is elismeri, hogy munkájában nem törekszik teljességre, ezért szerepel a könyv címében a töredékek szó. Azonban kétségtelen, és ez tekinthető e munka legnagyobb erényének, hogy olyan információkat is megtudunk Horthy Miklósról, amelyek eddig nem voltak ismertek, igaz, a könyv terjedelméhez képest ezek mennyisége nem túlzottan nagy. Ugyanis főként olyan kiegészítések kerültek be a kötetbe, amelyek inkább korrajznak, háttéranyagnak tekinthetők, de nem kötődnek érdemben, szorosan Magyarország volt kormányzója életéhez. Ilyen például, a teljesség igénye nélkül, a magyarországi vasútfejlesztéssel kapcsolatos kitekintés, Fiume és Konstantinápoly története, az 1903-as haderőreform és következményeinek áttekintése, a bukovinai magyarokról szóló fejezet, vagy éppen a szláv korridor tervének rövid bemutatása. Nem állítom, hogy mindez ne kaphatna helyet egy Horthy Miklósról szóló könyvben, azonban nem teljesen meggyőző e kitekintések funkciója, ugyanis a személyiségének, döntéseinek, bizonyos kérdésekben vallott álláspontjának megértéséhez különösebben nem járulnak hozzá. E recenzió keretei között így a könyv azon részeit emelem ki, amelyek kifejezetten Horthy Miklós életéhez kapcsolódnak. A könyv alapvetően Horthy emlékirataihoz fűzött megjegyzésekre épül. Mindazonáltal, mint látható lesz, a szerző nem eléggé kritikus az abban leírtakkal. Abban igaza van, hogy utólag egyes hibáit elismerte, de sokkal több pontatlanság, megalapozatlan kijelentés olvasható az emigráció éveiben írt visszatekintésében, mint azt Körner- Lakatos bemutatja. A kötet jegyzetapparátusa meglehetősen gazdag, 701 lábjegyzet található benne, amelyek túlnyomórészt magyarázó és kiegészítő funkciót töltenek be, ugyanis életrajzi adatokat, a főszövegben említett források szövegét, annak részleteit közük (német, francia és magyar nyelven). A további tájékozódást tehát kevésbé segítik a jegyzetek, bár, aki ebből a könyvből ki-
