Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bobay István: Egy kalandos sorsú magyar huszár, Jajczay József élettörténete. Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdéséről III/747
gait, amely útja során hosszabb ideig időzött a Hawaii-szigeteken is. Csendes-óceáni utazásának a történetét 1908-ban A Csendes-óceán szigetvilága címmel jelentette meg. Ezen művének azon fejezetében, amelyben a Hawaii-szigetek lakosságának az összetételét ismerteti, a szerző a következőket jegyzi meg, „Egy jó viszonyok között élő magyar származású lakost is találtam Kaui szigeten, az anyanyelvét gyakorlat hiányában már nem bírja teljesen, de érzelmi világában vele jár a rég nem látott hon iránti szeretet”.120 A 19. századi hawaii-magyar kapcsolatok egy másik csoportját a század során Hawaii-n járt magyar utazók alkotják, akiknek két nagy csoportja különböztethető meg. Egyrészt azon személyekre, akik vagy katonai, vagy pedig diplomáciai ügyekben érkeztek a 19. századi Csendes-óceán térségébe, másrészt pedig a civil utazókra. Ausztria — majd később az Osztrák-Magyar Monarchia ----haditengerészetének hadihajói a 19. század folyamán több olyan expedícióban is részt vettek a világtengereken és óceánokon, amelyek egyrészt a tudományos ismeretek bővítése, másrészt pedig gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítése céljából indultak útnak. Az Osztrák-Magyar Monarchia Donau fregattja és Erzherzog Friedrich korvettje 1868. október 18-án indult el az Osztrák-Magyar Kelet-ázsiai Expedícióra, amelynek fő célja Délkelet-ázsiai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítése volt. A két osztrák-magyar hadihajó Anton Von Petz ellentengernagy vezetésével a Gibraltári-szoroson áthajózva Afrika megkerülésével érkezett meg a Távol-Keleti térségbe, ahol Saigon, Hongkong, Makao, Kanton és Shanghaj meglátogatása után Japánba hajóztak. Ezt követően a két hadihajó útjai elváltak. Az Erzherzog Friedrich korvett, mint állomáshajó a Kelet-ázsiai térségben maradt, ahonnan 1871. január 26-án tért vissza a Polai haditengerészeti kikötőbe az akkoriban megnyíló Szuezi csatornán keresztül, míg ezzel szemben a Donau fregatt Japánból a Hawaii-szigetek irányába indult, azonban az útja során kétszer is viharba került, így mikor Honoluluba érkezett, hosszabb időt volt kénytelen ott vesztegelni a javítása következtében, és végül 1871. március 1-jén tért vissza Polába. Az expedíciónak magyar résztvevői is voltak, a dán származású Kaas Ivor, Hengelmüller László, Xántus János, Bernáth Géza és Cserei Manó személyében, utóbbi az expedíció egyik kereskedelmi tudósítója volt.121 Cserei Manó és Kaas Ivor két ízben is küldtek haza beszámolót, amelyek a marokkói122 és Dél-afrikai123 kereskedelmi lehetőségekre tértek ki. Az expedíció magyar tagjai az utazás során szétszéledtek. Például a Donau fregattal utazó Bernáth Géza Kínából Japánba már utasszállító hajóval kelt át, Yokohmából pedig a Pacific Gőzhaj ótársaság Amerikai nevű hajójával indult San Franciscoba.124 A Donau fregatt Honoluluba érkezéséről a Hawaiian Gazette 1869. december 22-ei száma tudósít. A cikkben a haEGY MAGYAR HUSZÁR, JAJCZAY JÓZSEF ÉLETTÖRTÉNETE 773 120 Vojnich Oszkár-. A Csendes-óceán szigetvilága. Bp. 1908. 163. 121 Nagy Miklós Mihály: Geográfia a hadilobogó alatt. Magyar Tudomány, (2001) 7. sz. http:// www.matud.iif.hu/01jul/nagymih.html 2014. március 25 122 B. Kaas Ivor : Keletázsiai expeditió I. Közlemények a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi Magyar királyi minisztérium köréből 2. (1869). I. füzet. 123 B. Kaas Keletázsiai expeditió II. Közlemények a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi Magyar királyi minisztérium köréből 2. (1869) III. füzet. 124 Bernáth Géza: Keletázsiai utazás. Pest, Athenaeum, 1873. 164-211.
