Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bobay István: Egy kalandos sorsú magyar huszár, Jajczay József élettörténete. Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdéséről III/747
Habsburg Miksa 1864-1867 között fennálló Mexikói császárságáról és az ekkoriban az osztrák önkéntes sereg, majd rövid ideig a mexikói császári nemzeti hadsereg tagjaként Közép-Amerika földjén küzdő magyarokról kevés szó esett a hazai sajtóban, ugyanis a magyar társadalmat akkoriban más hírek kötötték le, tudniillik Európában is akadt elég tudósításra való hadi esemény, amelyekben korabeli szóhasználattal élve hazánkfiai is szép számmal küzdöttek. Nyilvánvalóan a hazai közvéleményt jobban érdekelték az 1866-os évi porosz-osztrák illetve olasz-osztrák háborúk, mint egy nagyon távoli egzotikus földrészen küzdő ezerfős magyar kontingens és egy Habsburg trónszerzési kísérlet sorsa. Azonban csekélyebb számú hazai tudósítás és visszaemlékezés ennek ellenére megjelent az österreichises korpsra vonatkozólag, amelyek szerencsére annál beszédesebbek. Ugyan ezen források közül Jajczay József nevére csak Sarlay Pálnak — még a később bemutatásra kerülő — két levele tesz említést, azonban az egyéb beszámolókból és visszaemlékezésekből is tudunk következtetni bizonyos Jajaczay József körüli történésekre. A Vasárnapi Újság 1864. december 11-ei száma ad tudósítást a „mexikói önkénytes csapat”-ról. A cikk többek között beszámol az önkéntes hadtest egyenruházatáról és fegyvereiről, megjegyezvén, hogy ezeknél tekintettel kell lenni „nemcsak a kényelem, czélszerüség, olcsóság és tartósság, hanem a mexikói kiima és népszokások kívánalmaira is ”.30 A képpel is illusztrált beszámolóban, melyben külön-külön bemutatják az egyes fegyvernemek ruházatát, Jajczay József fegyverneméről a huszárságról a következőket közli: „A huszárok öltözete egészen magyaros: veres szűk nadrág, sötétzöld attila és dolmány, ezüst zsinórra, s szürke kanászkalap sötét sastollal s ezüst bojttal”.31 Továbbá harci értékükről Rosenfeldi Pawlowski Ede32— aki mint az 1. számú huszárezred szakaszvezetőjeként volt tagja a mexikói expedíciós seregnek — visszaemlékezésében megemlíti, hogy „a huszárságnál alig lehetett néhány oly egyént találni, a ki ne szolgált volna már egy capitulatiot, és ne vett volna részt egy vagy más hadjáratban. így tehát minden részlehajlás nélkül elmondható, hogy a légió javát a huszárság képezte.”33 A fentebb idézett Vasárnapi Újság cikkből az is kiderül, hogy a csapatok kiszállítása november 15-én kezdődött,34 és mint ahogy az a most bemutatásra kerülő visszaemlékezésekből kitűnik egészen december közepéig tartott. EGY MAGYAR HUSZÁR, JAJCZAY JÓZSEF ÉLETTÖRTÉNETE 753 30 A Mexikói önkénytes csapat. Vasárnapi Újság 11. (1864) 50. szám december 11. 541., képmelléklet: 540. 31 A mexikói önkénytes csapat i. m. 541 . 32 Rosenfeldi Pawlowski Ede az 5. huszárszázad tagjaként volt résztvevője a mexikói expedíciós hadtestnek. A vállalkozás bukását követően visszatért Magyarországra. Megírt visszaemlékezése a legrészletesebb hazai forrásként szolgál a mexikói hadi események kutatásához. Könyve Miksa császár Mexikói szerencsétlen expeditiójának leírása címen jelent meg előbb 1882-ben, majd egy évtizeddel később 1892-ben. A visszaemlékezésnek 1894-ben jelent meg egy második bővített kiadása is. Ezen második kiadás csupán annyiban tér el az első kettőtől, hogy a mű végére két újabb fejezetet illesztett be a szerző, melyek közül az egyik Lopez ezredes árulásáról szól, míg a másik általánosságban a mexikói köztársasági hadseregnek a felépítését mutatja be. 33 Rosenfeldi Pawlowski Ede: Miksa császár Mexikói szerencsétlen expeditiójának leírása. Rudnyánszky A Könyvnyomdájából, Bp., 1882. 173-174. 34 A Mexikói önkénytes csapat i. m. 540., 541.
