Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Zakar Péter: A Kassai Egyházmegye tábori papjai 1848/49-ben III/727
1871-ben sikerült egyesítenie a plébániai földeket, amelyek közé a tagosítás során Nagy Ignác tolcsvai földje beékelődött. Püspöki engedély birtokában sikerült egy tagba hoznia csere útján a birtokokat.83 1862. szeptember 21-én a katolikus hívők Prámer Alajos plébános és iskolaigazgató elnökletével népgyűlést tartottak és általános helyesléssel elfogadták egy második iskola felépítését és egy második tanító alkalmazását is. Ugyanezen a napon „Főtisztelendő Elnök úr által indítványoztatott, a vasárnapi oskola felállítása, mely indítvány átalános pártfogásra találván, határoztatott, hogy úgy az orgonista, mint a rendes tanító vasárnapokon délutáni 1 órától 3 óráig az oskolából kikerült fi és leány növendékeknek 17 éves korukig bezárólag tanítást tartani kötelesek lesznek, úgy szinte ünnepnapokon is, kivéve a három sátoros ünnepet, az Úr napját, Kisasszony napi búcsú napját és a szüreti vasárnapokat.84 A néptanoda felépítésére szánt gyűjtés 1863-ban még nem eredményezett elegendő pénzt, így el kellett halasztani az építkezést.85 1864. január 1-jén Prámert az egybegyűlt papok Sátoraljaújhelyen egyhangúan megválasztották újhelyi alesperessé, miután a másik jelölt, Danilovics Mihály sárospataki plébános visszalépett.86 A második tanító alkalmazására viszont ténylegesen sor került Tolcsván, a kántor-tanító fizetését 1878-ban emelték fel 300 forintra, oly módon, hogy a stólajövedelmét már nem tudták be 300 forintos fizetésébe. Az 1870-es években Prámer immáron konzisztóriumi ülnökként, zempléni főesperesként (1875-ben nevezte ki az uralkodó) és az iskolaszék elnökeként jelentős szerepet játszott a tolcsvai oktatásügy fejlesztésében.87 1880-ban a megürült sátoraljaújhelyi plébániára a hívek többsége Prámert szerette volna meghívni. Matolai Etele, a római katolikus hitközségi egyháztanács elnökhelyettese szerint olyan férfiút óhajtottak megszerezni, „ki úgy az egyházi, mint a népnevelés terén híven betöltendi városunkban, mint Zemplén megye székvárosában magasztos hivatását”.88 E célból írtak a püspöknek, a patronátusi jogokat gyakorló Wallis Gyulánénak is. A grófnő azonban átengedte a döntést Schuster Konstantin püspöknek, aki Prámert nevezte ki sátoraljaújhelyi plébánosnak.89 Új állomáshelyén is szívesen foglalkozott oktatási ügyekkel. Fő esperesi és plébánosi feladatai mellett a helybeli leánytanoda igazgatói feladatait is ellátta, továbbá a helybeli gimnázium vallási és erkölcsi ügyekben illetékes püspöki biztosa is volt. Minden tanévben felterjesztette püspökének a sátoraljaújhelyi A KASSAI EGYHÁZMEGYE TÁBORI PAPJAI 1848/49-BEN 741 83 Prámer Alajos - Perger Jánosnak. Tolcsva 1871. november 16. AACass Acta parochiae, Tolcsva.l871:1686 (magyar). 84 Katolikus népgyűlés Prámer Alajos elnöklete alatt. Tolcsva, 1862. szeptember 21. AACass Acta parochiae, Tolcsva. 1862:178 (latin). 85 Pauleczki 1996. 181. 86 Bessenyei Pál - Fábry Ignácnak. Sátoraljaújhely, 1864. január 12. AACass Districtualia. Protocollum Congregationis Districtualis Újhelyiensis 1864:54 (latin). 87 Prámer Alajos - Schuster Konstantinnak. Tolcsva, 1878. augusztus 6. AACass. Acta parochiae, Tolcsva. 1878:1852 (magyar). Hisem 2006. 203. 88 A sátoraljaújhelyi római katolikus hitközség - Gróf Wallis Gyulánénak. Hely és dátum nélkül. AACass. Acta parochiarum, Sátoraljaújhely 1880:344 (magyar). 89 [A kassai püspökség] - Prámer Alajosnak. [Kassa,] 1880. március 20. AACass. Acta parochiarum, Sátoraljaújhely 1880:759 (latin).
