Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Zakar Péter: A Kassai Egyházmegye tábori papjai 1848/49-ben III/727
730 ZAKAR PETER denféle gondoskodás nélkül. Februárban Görgei Artúr honvéd tábornok ezrede után akarta küldeni, csak betegségére való tekintettel engedte meg, hogy maradjon. Márciustól júniusig négy hónapon át beteg volt, és azzal a veszéllyel kellett szembe néznie, hogy jobb lábát el fogja veszíteni. Proklamációkat nem állított ki és a függetlenségre sem tett esküt. Madarassy Miklós őrnagy,20 Kassa város térparancsnoka májusban utasította, hogy vonuljon be ezredébe, de betegsége miatt erre nem került sor. Nem prédikált, feladata pusztán a betegek és sebesültek ápolására vigasztalására, továbbá a halottak eltemetésére korlátozódott. Hivatala és betegsége nem tette lehetővé, hogy részt vegyen a forradalomban.21 Október 29-én a hadbíróság előtt ismét megismételte a két nappal korábban előadottakat. Hangsúlyozta, hogy nem vett részt a forradalomban. Schlik tábornok elvonulását követően visszamaradt a kassai katonai kórházban és nevelőintézetben, mert ott 195 cs. kir. katonát ápoltak, akiket nem akart magukra hagyni. Mivel szolgálatáért nem kapott fizetést, átköltözött a szemináriumba, ahol három hónapon át betegen feküdt. A forradalmi kormány minden felszólítását visszautasította, mert nem akart számukra szolgálatot teljesíteni. Tekintettel minderre, ismét kérte purifikációját.22 Kocsiss purifikálásában a kassai cs. kir. térparancsnokság játszotta a főszerepet. 1849. december 3-án kelt levelükben megerősítették Kocsiss vallomását, kiemelve, hogy a lázadó Széli József honvéd őrnagy utasítást adott Kocsissnak Schlik bevonulását megelőzően, hogy csatlakozzon ezredéhez, de ő erre nem volt hajlandó.23 így aztán a hadbíróság 1849. december 22-én arra az álláspontra helyezkedett, hogy Kocsiss János nem vett részt a forradalomban, hiszen a budai tábori főlelkészi hivatal utasítására tartózkodott Kassán, ahol a helyőrségi kórházban, illetve ezrede nevelőintézetében látott el lelkészi feladatokat. Hónapokon át beteg volt, így a vád, hogy csatlakozott a forradalmi párthoz, csak feltételezésen alapult, mivel ő több, e párthoz tartozó személlyel beszélő viszonyban volt. Kocsisst tehát köszvényes jobb lába és hallgatása (nem vallotta be, hogy a forradalmi hadügyminisztériumhoz fordult) megmentette a felelősségre vonástól. A kassai hadbíróság határozata szerint 1848/49-ben mindvégig kötelességtudóan viselkedett és nem vett részt a felkelésben.24 * 1849. december 27-én értesítette a kassai térparancsnokság König János káptalani helynököt, hogy miután a 34. sorgyalogezred káplánja megbetegedett, nincs senki, aki a cs. kir. katonai kórházban a betegek lelki gondozását és 20 Madarassy Miklós (1802-1873) 1849. április 10-től Kassa térparancsnoka és a helyi vésztörvényszék elnöke. Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 20003. 488. 21 Kocsiss János - A kassai cs. kir. hadbíróságnak. Kassa, 1849. október 27. (Budapesti] Hadtörténelmi Levéltár (HL) Abszolutizmus kori iratok (Absz. ir.) Kassai cs. kir. hadbíróság 1849-902. 400. föl (német). 22 HL Absz. ir. Kassai cs. kir. hadbíróság. 1849-902. Kocsiss János purifikációs iratai. Kassa, 1849. október 29. 399. föl (német). 23 HL Absz. ir. Kassai cs. kir. hadbíróság 1849-902. 413-414. föl (német). 24 HL Absz. ir. Kassai cs. kir. hadbíróság. 1849-902. Kocsiss János purifikációs iratai. Kassa, 1849. október 29. 420^21. föl (német).