Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: Báró Eötvös József Eperjesen, 1837-1838 III/715
Gángó Gábor BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF EPERJESEN, 1837-1838 Báró Eötvös József külföldi útjából hazatérvén 1837 végén tiszteletbeli ülnöki kinevezést nyert el az uralkodótól a Tiszán inneni kerületi táblára, amelynek székhelye Eperjesen volt.1 Kinevezésének útját ezúttal is apja, ifj. Eötvös Ignác egyengette. Eötvös és Eperjes kapcsolatának a hátterében, új forrásokra alapozott vizsgálatunk nyomán, az apa alakja és személyisége rajzolódik ki az eddig ismertnél élesebb, és részben lényegesen más kontúrokkal. E háttér előtt, amelynek felvázolása a jelen tanulmány első részének tárgya, a magának Eötvösnek az ott-tartózkodására vonatkozó, jóval szegényesebb források is jobb megvilágításba kerülnek a második részben. A harmadik rész a tanulságok felhasználásával ad választ Eötvös József élete 1837-tól 1838-ig terjedő időszakának a szakirodalom által nyitva hagyott kérdéseire, és a legendák körébe utal több, eddig Eperjeshez kapcsolt életrajzi vonatkozást. Egy vita, egy újsütetű táblabíró és egy arckép: ifj. Eötvös Ignác főispán az 1838. októberi Sáros megyei tisztújításon Báró Eötvös József édesapjáról, ifj. Eötvös Ignácról sok rosszat elmondott már a kortárs emlékezet is, történeti irodalmunk is. A tárgyalt évekre vonatkozó források a feltétel nélküli udvarhűség jellemvonását további karakterjegyekkel egészítik ki: az autoriter vezetési stílussal, a nepotizmussal és a hiúsággal. S mindenekelőtt rávilágítanak arra, hogy döntéseinek fő motívuma nem az aulikus érzület volt, hanem családja felemelkedésének a rögeszméje. Ez az eszme eredetileg nem az övé volt: örökölte azt apjától, id. Eötvös Ignáctól. Adatot szolgáltat erre Majthényi Antal Hont megyei főjegyző köszöntő beszéde id. Eötvös Ignác helytartói beiktatása alkalmával 1823-ból. A főjegyző beszédéből kiderül, hogy már id. Ignácnak is a családdal, felmenőkkel és leszármazottakkal lehetett hízelegni, és a több évszázados múlttal dicsekedő arisztokrata családokéhoz képest nem túl terebélyes családfát a valóságosnál nagyobbnak kellett mutatni: „Exczellencziádnak fényes Nemzetsége sokkal ösmerős’bb a’ Haza előtt, hogy sem annak régiségét próbákkal kellyen támogatnom; csak a’ leg közelebbekrül szóllok. Exczellencziádnak édes Attya Miklós Ezeredes Kapitány jeles, és meg külömböztetett Bajnoknak tartatott idejebéli 1 A jelen tanulmány a K 104643 számú, „A magyar filozófiatörténet narratívái, 1790-1948” című OTKA-kutatás keretében készült. A Presovi Állami Levéltárban végzett kutatásomhoz nyújtott szíves és nélkülözhetetlen segítségét ezúton köszönöm Dr. Milan Belejnek, Mariana Centésovának és Dr. Németh Istvánnak.
