Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Gábor Péter: A Jugoszláviának fizetendő magyar jóvátétel (1945-1949) I/49
66 GÁBOR PÉTER pénzintézet Jugoszláviában, illetve Horvátországban).45 A későbbiekben pedig információt kért arra vonatkozóan is, hogy mi lesz az elhelyezett betétek és az ottani tisztviselők sorsa stb.46 Februárban a Kábelgyár Rt. felajánlotta telefonzsinórok és vörösrézhuzalok szállítását jugoszláv jóvátételre. Az előrehaladott infláció időszakában az 1938-as dollárárak (4,36-93,10 között alakultak az egyes tételeknél) pengőátszámítása már milliós tételeket eredményezett. Február elején 4,36 dollár potom 1.290.000 pengővel volt egyenértékű. Vastag melléklet készült az árszámításról, külön erre a célra egy A/3 méretű, bonyolult nyomtatványt rendszeresítettek. Ebben részletesen meg kellett adni a foglalkoztatottság arányát, a bér- és rezsiköltségeket, az anyagköltséget, a viszonyítási arányt az 1944. decemberi adatokhoz képest stb.). Egy 1946. január 6-ai kimutatás szerint 1000 db kéterű, 1150 mm hosszú telefonzsinór a járulékos költségekkel egyetemben 110.619.246 pengőbe került... Február 5-én ugyanennyi 2000 mm-es háromerű zsinór már több mint 206 millióba.47 A vegyiparban használatos edények közül 14 tételben összesen 378.460 dollár értékű áru szerepelt a listán, 12,45 tonna súlyban, szám szerint 474 db termék (zománc acélcsészék, druckfilterek stb.).48 Február 11-én Gavrilovic utalt rá, hogy az árkérdést kivéve már mindenről megegyezett a két fél. A Belgrádból kiküldött szakértő, Dr. Bauer a magyar árakat nem fogadta el, „mivel a Fegyverszüneti Egyezmény értelmezése szerint kizárólag olyan árukról lehet szó, amelyekért az illető cikkeket Jugoszlávia 1938-ban dollárban megvásárolhatta. A jóvátételt tartozás kárpótlás jellegével bír, tehát az illető cikk árát versenyképes világpiaci árban kell megállapítani, ellen esetben a tartozás elvesztené kárpótlás jellegét és vásárlási jellegűvé lenne. Kiinduló pontként tehát az okozott kár kell hogy szerepeljen. ”49 Magyar részről Pokorny vezérezredes némi meglepetésre elfogadta a jugoszláv előterjesztést, leszögezve, hogy az egyes cikkcsoportoknál a szovjetek által megállapított árak nem képezik vita tárgyát. Másrészről azonban hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia 1938-ban nyilvánvalóan azért vásárolta meg tőlünk az érintett árucikkeket, mert versenyképes világpiaci áron kínáltuk, tehát akkor a jóvátétel esetében is ezt az árat kellene alkalmazni, akárcsak a többi árucikknél. Ahol pedig ez nem lehetséges, ott a két fél szakértőinek kell megegyezésre jutniuk. Ezt az álláspontot azonban nem osztotta sem az MNB, sem a GF, így a magyar fél némi szünet után a jegybank képviselőjét kérte fel Magyarország álláspontjának megfogalmazására. A Bank véleménye az volt, hogy a világpiaci ár mint alapelv a jóvátételi árak meghatározásában nagyon tág értelmezést kap45 75.352/1946. sz. irat, aláírás nélkül. Budapest, 1946. február 9. MNL OL Z 12 96. (volt 30.) doboz. 46 Jugoszláviai érdekeltségeink helyzete. Magyar Általános Hitelbank jelentése az MNB-nek. Budapest, 1946. december 20. MNL OL Z 12 96. (volt 30.) doboz, 147. lap. 47 Jelöletlen dokumentum, aláírás nélkül. Budapest, 1946. február 7. MNL OL XIX-F-l-b 45. doboz 40/b. jelzésű irattömb. 48 Vegyipari edények árai a jugoszláv jóvátételben. Jelöletlen dokumentum, aláírás nélkül. Budapest, 1946. február 25. MNL OL XIX-F-l-b 45. doboz 40/b. jelzésű irattömb. 49 Feljegyzés a jugoszláv delegációval 1946. február 11-én az érkérdésben tartott jóvátételi tárgyalásról. Jelöletlen irat. Budapest, 1946. február 11. MNL OL Z 12 96. (volt 30.) doboz, 127. lap.
