Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Gábor Péter: A Jugoszláviának fizetendő magyar jóvátétel (1945-1949) I/49
A JUGOSZLÁVIÁNAK FIZETENDŐ MAGYAR JÓVÁTÉTEL (1945-1949)63 összesíteni. Az iparügyi tárca ugyanakkor azt javasolta, „ajánljunk fel egy éverikint szállítandó meghatározott áruból álló kötelező minimumot és ezen felül egy fakultatív maximumot, melyet az adott évben éppen szállításra képes iparágaink a fakultatív listából szabadon választhatnak.” Ezzel együtt természetesen a javaslat azt is tartalmazta, hogy ezt a bizonyos kötelező minimumot a bizottság igyekezzen a lehető legalacsonyabb szintre lealkudni.34 Az értekezlet végül határozott (1) a kötelező listán szereplő árucikkekről, (2) ezen lista összetételének évenkénti megoszlásáról és végül (3) a fakultatív lista későbbi összeállításáról. Utóbbit az érdekelt szakminisztériumokra bízták. Az ipari és mezőgazdasági szállítások közötti százalékos arányt ugyancsak az érintett tárcáknak kellett megállapítaniuk. Határoztak arról is, hogy a jugoszlávoknak legközelebb már a kész tervezetet kell átadni. Mivel vasérc tekintetében a magyar gazdaság egésze, így a jóvátételi termelés is igen rosszul állt (a szovjet szállítások ekkor még nem indultak meg), felhatalmazták a bizottságot, hogy járjon közbe Cicmilnél annak érdekében, hogy a jugoszlávok továbbra is szállítsanak vasércet Prijedorból.35 Az ősz folyamán elrendelt revízió a pécsi szén és koksz jugoszláviai kiszállítása körül továbbra sem szolgált kielégítő eredményekkel. Mint korábban szó volt róla, 1945 folyamán több cég vállalt önhatalmúlag szállítási kötelezettséget déli szomszédunk irányába anélkül, hogy ezt a kormányzati illetékesekkel közölte volna. Nem tudták minden esetben tisztázni, hogy pontosan milyen megegyezésekből származtak ezek a szállítási kötelezettségek. Ezen túlmenően az MNB Devizaellenőrzés adatai szerint a Pécsi Kokszművek vonatkozásában „állítólag 90.000 mázsára rúgó szállítási kötelezettségünket november 30-án már 3200 mázsával túlléptük. A cég budapesti központja erre való tekintettel a további szállítást letiltotta, a Szénkormánybiztosság azonban további napi 800 mázsa szállítására adott táviratilag utasítást.”36 Forbáth rádiótáviratban értesítette a szénügyben illetékes Hegedűs miniszteri biztost, hogy a pécsi kokszmű naponta legfeljebb 80 tonnás mennyiséget szolgáltathat ki a jugoszlávoknak.37 Az év végére ugyanakkor számos más cikk, így az élelmiszerek terén is kritikus volt az ország helyzete, ezért Pokorny azt javasolta, hogy a bor és szeszesitalok kivételével az élelmiszerek előszállítását, függesszék fel, illetve ezekre vonatkozó ígéreteket a továbbiakban ne tegyenek.38 3. A jóvátételi tárgyalások menete 1946 májusáig Az újévet követően a Jóvátételi Kormánybizottság január 4-én ült össze először a jugoszláv jóvátétel további tárgyalására. Véglegesítették a szállítási tervezetet, ebben kb. 35 millió dollár értékben szerepeltek különféle áruk a kö34 Feljegyzés a jugoszláv jóvátétel árkérdésében. Szigorúan bizalmas, jelöletlen irat, olvashatatlan aláírással. Budapest, 1945. november 16. MNL OL Z12 96. (volt 30.) doboz, 126. lap. 35 Feljegyzés az 1945. december 12-ei üléséről. Jelöletlen irat. Budapest, 1945. december 12. MNL OL XXTX-L-l-m 27. doboz, 165-168. lap. 36 48. sz. feljegyzés a Jóvátételi Kormánybiztosság 1945. december 21-ei üléséről. Szigorúan bizalmas, jelöletlen irat. Budapest, 1945. december 21. MNL OL XXIX-L-l-m 27. doboz, 174. lap. 37 Dátum nélküli, jelöletlen irat. MNL OL XIX-F-l-b 45. doboz 40/b. jelzésű irattömb. 38 Feljegyzés csehszlovák és jugoszláv tervezetről tartott 1945. december 15-ei ülésről. Szigorúan bizalmas, jelöletlen irat. Budapest, 1945. december 15. MNL OL XXIX-L-l-m 27. doboz, 175-176. lap.
