Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830 III/625
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 631 dók hátramaradottságáért, mely a kereskedelmi deputációhoz is be lett nyújtva. Az írás azt fejtegeti, hogy a zsidó jellemét tekintve miért olyan, amilyennek a többség látja. Mert hát kereskedésre van utalva és el van zárva minden más életpályától. A kereskedelmet pedig ahelyett, hogy előbbre vinné, az áruk meghamisításával, orgazdasággal és uzsorával, az üzleti ügyekben egymás közt való titkos egyetértés által fejlődésében akadályozza.24 Hogy a zsidók eme hibáiktól megszabaduljanak és hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, azt ajánlja, hogy a nagykereskedést és a vásárokon való részvételt nekik is ugyanazon feltételek mellett engedjék meg, ugyanakkor a házalástól tiltsák el őket. Arra kell őket szorítani, hogy egy családból legfeljebb csak egy fő foglalatoskodjon kereskedelemmel, a többiek pedig földet műveljenek, vagy más foglalkozásra adják a fejüket. A szerző nem titkolt célja tehát az, hogy a zsidókat beolvassza a magyar nemzettestbe.25 Vagyis logikája szerint magától értetődőnek tetszik, hogy ha a zsidó nem csak a kereskedelemben, hanem a kézműiparban, a földművelésben vagy akár a szellemiekben is érvényesítheti tehetségét, ha a társadalom minden munkafázisában és minden színterén ott tevékenykedik, akkor hasznosságán túl nélkülözhetetlenné is válik. Ezáltal szükségszerűen kiemelkedik alárendelt helyzetéből, és saját érdemeinél fogva polgári jogokkal fog idővel felruháztatni. Szintén 1790-ben jelent meg Nagyváthy János tollából A tizenkilencedik században élt igaz magyar hazafinak örömórái címmel egy írás, melynek egy röpke fejezete a haladó idők szelleméhez igazodva mintegy kortükröt tart az olvasó elé: „A Magyar Nemesség volt majd a leg-első Európába - a melly ennek az Ügye-fogyott, s üldözött Népnek Szabadságot, Oltalmat, és Elet-könnyebséget u.s.w.” Stats-Anzeigen I-XVIII. (1782-1793.) Gesammelt und zum Druck befördert von August Ludwig Schlözer, in der Vandenhoeischen Buchhandlung, Göttingen, 1793. XVIII. 24. Maga Schlözer azt feltételezi, hogy a német nyelvű pesti Írásra utalva Almásy a Beschwerden-re gondol, mellyel kapcsolatosan a lábjegyzetében utalást is tesz: „Vermutlich ist hier gemeint: Beschwerden und ohnmaßgeblicher Vorschlag wie dem Handel in Ungern aufzuhelfen wäre, von E H. St. 8, 80 S.” A Beschwerden... című írással kapcsolatosan megjegyzést tesz még Marczali H.\ Az 1790/1-diki Országgyűlés...!. m. I. 201. „A pesti kereskedők a zsidó nemzetet ki akarnák zárni a kereskedésből, de a méltányosságnak és a keresztyén tolerantia törvényeinek megfelelőnek látszik, hogy megengedik nekik Pesten a kereskedést.” 24 Hasonlóképpen vélekedik a kortárs Schwartner Márton, a pesti királyi magyar egyetem egykori professzora, amikor is a belkereskedelem általános jellemzését adja: „Am lästigsten sind für alle, Käufer sowohl als Verkäufer, die sich täglich mehr und mehr anhäufende Zahl der arbeitscheuenden, vom Gewinn im Handel, größtentheils vom Wucher und Betrug sich bereichernden Juden, welche unter dem großen Hausen und der Jugend die Unmoralität beförden, ganze Familien in Unordnung bringen, die Landes-Produkte oft verfälschen, und häufige Bankerutte unter dem Handelstande verursachen.” Martin Schwartner: Statistik des Königreichs Ungern. Gedruckt bey Matthias Trattner, Pest, 1798. 263. A kiéli egyetem államtudós professzora, Niemann is felhasználja és közli Schwartner és még mások munkájára támaszkodó adatait: „Das goldene Zeitalter der Juden, als sie allen Handel und alles Geldnegoce in ihren Händen hatten, und die Generalpächter aller Domänen und Regalien waren, ist zwar jetzt nicht mehr. Aber noch jezt irren 75, 000 im Lande herum, Menschen, die nicht säen und nicht spinnen, und deren fast einziges Gewerbe der Handel, besonder das Hausiren auf den Dörfern, ist.” August Christian Heinrich Niemann: Züge zur Polizeikunde von Ungarn. In: Schleswieg-Holsteinische Blätter für Polizei und Kultur. (1801-1803.) 1801. 302. vö. Martin Schwartner: Erdbeschreibung, Reisebeschreibung und Statistik. In: Neue allgemeine deutsche Bibliothek, 1793- 1806., (Friedrich Nicolai Hrsg., Berlin) 1799. XLVTII. 212., ahol is a Statistik...kivonatos munkájában újból közli ezeket az adatokat. 25 Ballagi G.: A politikai irodalom...i. m. 612.
