Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Forradalmár emigránsok nyomában - a bécsi rendőrség ügynökei külföldön az 1850-es években III/601

610 DEÁK ÁGNES suth legközelebbi környezetében”.41 Ráadásul Perczel öccse, Miklós (Lórody Ede és a lengyel Paul Czendrovicz társaságában mint New Yorkban tevékeny­kedő ügynökök - „Agent”) Clannern von Engelshofen osztálytanácsos egy má­sik ügynöklistáján is szerepel.42 Ismert Perczelről, hogy igen feszült volt a vi­szonya Kossuthtal már a szabadságharc záró hónapjaiban, majd a törökországi tartózkodás idején is. Sumlában a pasa őt bízta meg az emigráció parancsnok­ságával, miközben az emigráció választmánya, mellyel Perczel az együttműkö­dést vállalta, Kossuthot választotta főnöknek.43 Frank Tibor könyvében szin­tén utalt Zerffi egy kijelentésére, amely szerint „ő már velünk amugyis közve­tett összeköttetésben áll”,44 s ismert, hogy Zerffi 1849 októberétől rendszeresen ellátta európai hírekkel Belgrádból Perczelt. Farkas Katalin viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a két Perczel testvér legalábbis 1851 őszén gyanakodni kezdett Zerffire mint bécsi rendőrügynökre,45 ez inkább azt valószínűsítené, hogy Zerffi „misztifikációja” volt csupán Mór beszervezése, amivel bécsi alkal­mazói előtt saját fontosságát igyekezett bizonyítani, miközben gyanútlan infor­mációforrásként felhasználta Perczelt. Ugyanakkor az a tény, hogy „Perczel” [Miklós] szerepel Engelshofen 1851. nyári listáján, mutatja, hogy Zerffi közve­títő szerepén kívül is fennállt közvetlen kapcsolat az ifjabb Perczel testvér és a rendőri ügyek bécsi vezetői között.46 Mindeme bizonytalanságok mellett is látható, hogy 1852 tavaszára csök­kent az ügynökök száma - elsősorban természetesen Keleten, de a német álla­mok területén is tehermentesíthette a bécsi rendőrséget a nagy német államok rendőri szerveinek szerveződő együttműködése. A Legfelső Rendőrhatóság megalakulása után A Kempen báró vezetése alatt álló Legfelső Rendőrhatóság megalakulásá­val 1852 nyarán természetesen a külföldön folytatott államrendőrségi tevé­kenység is — a külügyminisztérium befolyásának megtartásával — átkerült az új hivatal és főnöke hatáskörébe. Az új hatóság hatásköri leírásában is szere­pelt, hogy a különösen fontos helyeken (Párizs, Torino, Hamburg, Konstanti­Hassnien nevű ügynökről Brussában, Recassy nevű mobil ügynökről (akkor épp Konstantinápoly­ban). 41 „Im Vertrauen stehen ferner Recassy der sich in Constantinopel befindet und Moritz Perczel in der nächsten Umgebung Kossuth’s.” Feljegyzés, Bécs, 1850. ápr. 16-i dátummal, HHStA, IB A Akten Nr. 1936. 42 Clannern von Engelshofen jelentése Bachnak, Bécs, 1851. júl. 27. AVA, Nachlass Bach Kt. 26. Engelshofen jelentésében csak „Perczel”-t említi, de Perczel Mór nem, csak öccse tartózkodott Ameri­kában, egy évig New Yorkban. Vö. Farkas Katalin-. Perczel Mór az emigrációban. Hadtörténelmi Köz­lemények, 125. évf. (2012) 1. sz. 64. 43 Hajnal A Kossuth-emigráció Törökországban I. 269-270.; Farkas: Perczel Mór az emigráció­ban 41., 45-50., 56-57. 44 Frank: Egy emigráns alakváltásai 65. 46 Farkas: Perczel Mór az emigrációban 47-48., idézi Perczel Miklós naplóját: Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. S. a. r. Závodszky Géza. 1-2. köt. Bp. é.n. II. 25-26. 46 Perczel Miklós naplójában található néhány, a kiadott változatban nem szereplő, bejegyzés, ami bizonyítja, hogy Jasmagy Törökországban igyekezett őt is megkörnyékezni, megfelelő nyilatkozat letétele után hazatérhet; másfelől viszont indignált bejegyzések találhatók osztrák „kém”-ként azo­nosított személyekkel, például Szöllősy Nagy Ferenccel kapcsolatban. Naplóm az emigratióból Idh. Perczel Miklós Országos Széchényi Könyvtár Quart. Hung. 3185. I. 272-273., 296., 306.

Next

/
Oldalképek
Tartalom