Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Deák Ágnes: Forradalmár emigránsok nyomában - a bécsi rendőrség ügynökei külföldön az 1850-es években III/601
A BÉCSI RENDŐRSÉG ÜGYNÖKEI KÜLFÖLDÖN AZ 1850-ES ÉVEKBEN 605 Noé von Nordberg bécsi rendőrigazgatót utasította a kapcsolatfelvételre.18 A kétoldalú együttműködés kiszélesítésére egy évvel később került sor, amikor is Karl Ludwig von Hinckeldey, a berlini rendőrelnökség vezetője kezdeményezett — szintén a diplomáciai testület útján — bizalmas találkozót a berlini, bécsi, drezdai és a hannoveri rendőrigazgató között, hogy egész Németország szemmel tartásának feladatát feloszthassák egymás között.19 A találkozó színhelyéül Prágát javasolta, mint ahol a háttérbe húzódhatnak, de az osztrák fél inkább Drezdát választotta. Április 8-án, a Drezda-Prága vasútvonal ünnepélyes megnyitása alkalmából tartott rendezvények fedezékében létrejött a négy rendőri vezető találkozója. Az Osztrák Császárságot az új bécsi rendőrigazgató, Weiß von Starkenfels képviselte.20 A kiinduló javaslatot Hinckeldey vetette papírra, alapelveit elfogadták: a négy állam fővárosának rendőrigazgatóságán az államrendőrségi tevékenység központját hozzák létre a szükséges centralizáció érdekében (egyúttal igyekezve elkerülni a kormányok kompromittálódását); ezek a rendőrigazgatóságok állandó kapcsolatban állnak egymással, s az államrendőrségi szempontból kül- és belföldi fontos információkat, ha kell, távirati úton, kevésbé sürgős esetben heti jelentéscsere útján egymás rendelkezésére bocsátják; évente kétszer személyesen is találkoznak a felelős vezetők a tapasztalatcsere és a jövőbeli feladatok koordinálása céljából. Hinckeldey javaslata tartalmazta azt is, hogy osszák fel egymás között a német államokat, és saját országukon kívüli területekre is terjesszék ki tevékenységüket. Eszerint a bécsi rendőrigazgatóságnak Bajorország megfigyelése jutott volna feladatként. Weiß — ahogy ezt Bachnak kifejtette — úgy látta azonban, hogy a saját területükön kívüli információgyűjtés „összeütközésekhez” vezethet az adott állam vezetésével, ezért inkább kezdeményezték Bajorország bevonását az együttműködésbe, ami 1851 nyarán sikerrel járt.21 Mint látjuk, a koordináció nemcsak a külföldi információszerzést érintette, hanem a belföldi információk cseréjét is. Az a terv is felmerült, hogy a Német Szövetség egy közös központi rendőri hivatalt hozzon létre, de ez láthatólag gyorsan lekerült a napirendről, arról Kempen 1852 nyarán már mint meg nem valósult tervről beszélt.22 18 Schwarzenberg levele Bachhoz, Bécs, 1850. márc. 27. és Bach levélfogalmazványa Noé von Nordberghez, Bécs, 1850. márc. 30. HHStA IB BM 1387/1852. 19 Anton von Prokesch-Osten gróf berlini osztrák követ jelentése, Berlin, 1851. március 24. Ismerteti: Wolfram Siemann: Der „Polizeiverein” deutscher Staaten. Eine Dokumentation zur Überwachung. Tübingen, 1983. 3^4. Vö.: „Centralisation der politischen]. Untersuchungen. Versammlung deutscher Polizei-chiefs”, Polizei: Conferenz” címmel akta, HHStA, IB BM 142/1852., lásd még: Stölzh Die Ära Bach 262. 20 Hinckeldey levele Eberhardtnak, Berlin, 1851. április 3. Közli: Siemann: Der „Polizeiverein” deutscher Staaten 21-22.; Bach Schwarzenberghez intézett 1851. március 31-i levelét lásd: uo. 23-24. 21 Weiß von Starkenfels jelentése Bachhoz, Bécs, 1851. ápr. 20., Schwarzenberg miniszterelnök átirata Bachhoz, Bécs, 1851. jún. 15. HHStA, IB A Akten Nr. 5536.; az áprilisban elfogadott alapelveket közli a rendőri ügyekért felelős bajor vezető összefoglalója: A. L. Reigersberg gróf előterjesztése a bajor uralkodóhoz, München, 1851. július 31. Közli: Siemann: Der „Polizeiverein” deutscher Staaten 24-27. 22 Schwarzenberg átirata Bachhoz, Bécs, 1851. jún. 29., Kempen levélfogalmazványa Buol- Schauensteinhoz, Bécs, 1852. jtíl. 13. „Centralisation der polit. Untersuchungen. Versammlung deutscher Polizei-Chefs. Polizei- Conferenz” címmel akta. HHStA, IB BM 142/1852.
