Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fenyő István: Csillagok együttállása. Tocqueville, J. S. Mill és a magyar centralisták III/567
TOCQUEVILLE, J. S. MILL ÉS A MAGYAR CENTRALISTÁK 577 szét teszik oly elemek is, amelyek természet szerint idegenek ezektől az osztályoktól. A leggazdagabb kereskedő, a legvagyonosabb bankár, a legügyesebb manufaktúra-tulajdonos, az írók, a tudósok formálhatják a tiers-état részét, miként a kis farmer, a boltos és a paraszt, aki megműveli a földet. Röviden: minden ember, aki nem pap és nem nemes, a tiers-état-hoz tartozik. Magában foglalja a gazdagot és a szegényt, a tudatlant és a műveltet. így a tiers-état-nak is megvan magán belül a saját arisztokráciája. Tartalmazza a nép összes elemét is, vagy inkább magában foglalt egy teljes népet, amely együtt létezett a kiváltságos renddel, de amely teljesen képes önmagában is létezni, tőlük külön. Megvan a véleménye, előítéletei és saját nemzeti szelleme. Világosan felfedezhető ez az 1789-ben szövegezett cahiers-ekben (füzetek), a tiers-état rendeletére, eligazításul szolgálva a követeknek. A tiers-état csaknem annyira szorongatott volt a noblesse-szel való összekeveredés félelmétől, amint az utóbbi zavarba jött a velük való keveredéstől. Tervezték a nemesítés vásárlás útján való eljárását, amely lehetővé tette volna a testület néhány tagjának azt, hogy bekerülhessen a nemesség soraiba. A Rendi Gyűlést megelőző választásokon Lavoisier-t, a híres kémikust, ki azt kérte, hogy a tiers-état-^al szavazhasson, az elektori kollégium visszautasította, azon az alapon, hogy hivatalt vásárolt, mely nemességgel ruházta fel, így elveszítette a roturiers-ve 1 együttszavazás jogát. Ezáltal a tiers-état és a noblesse vegyültek egymással ugyanazon a talajon, s formáltak, amint voltak, két különböző nemzetet, amelyek, noha azonos törvények alatt éltek, egymás számára idegenek maradtak. De e két nemzetből az egyik szüntelenül toborozta az erejét, a másik pedig minden nap elveszített valamit, és sohasem nyerte vissza. Ennek az új népnek a létrejötte a francia nemzet közepén fenyegette a noblesse igazi létét. Az elzárkózás állapota, amelyben a nemesek éltek, még nagyobb veszély forrása volt számukra. Ez a teljes megoszlás tiers-état és a nemesek között nemcsak felgyorsította a noblesse bukását, de azzal fenyegetett, hogy Franciaországnak nem lesz valaminő arisztokráciája. Nem véletlen, hogy az arisztokráciák felemelik és fenntartják önmagukat. Mint minden más jelenség, ők is megszabott törvények alanyai, amelyeket talán nem lehetetlen felfedezni. Ott létezik az emberi tömegek között, bárminő társadalmi formában élnek is s függetlenül a törvényektől, amelyeket ők kormányaiknak szabtak, a reális vagy konvencionális előnyök bizonyos együttese, amelyeket természettől fogva csak kis szám bírhat. Ezek élére lehet helyezni a születést, gazdagságot és tudást. Lehetetlen elgondolni bárminő társadalmi állapotot, amelyben minden polgár, kivétel nélkül, nemes, magas intellektusú vagy gazdag lehessen. Ez a három meglehetősen különbözik egymástól, de abban megegyeznek, hogy mindig kevésnek a jussa, és következésképpen csak azoknak adatik, akik már rendelkeznek velük, ízléssel és eszmékkel többé-kevésbé sajátosan vagy kizárólagosan. Ezért formálódik oly sok arisztokratikus elem, amely elkülönülten vagy egyesülve ugyanabban a kézben megtalálható minden nép között és a történelem minden korszakában.
